3/1980. (X.25.) MM rendelet
Az idegennyelv-tudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról
A 3/1980. (X. 25.) MM rendelet 1999. december 31-én vesztette hatályát.
A munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felügyelete alatt álló Idegen Nyelvi Továbbképző Központ (ITK) - sikeres vizsga alapján - idegen nyelv alap-, közép- vagy felsőfokú tudásáról bizonyítványt ad ki. A bizonyítvány iskolai végzettséget nem igazol.
(2) Akinek az anyanyelve nem magyar, a magyar nyelvből mint idegen nyelvből tehet vizsgát.
(3) Az élő idegen nyelveken kívül klasszikus és műnyelvekből is lehet állami nyelvvizsgát tenni.
1/A. § Nyelvvizsga általános, illetőleg szakmai nyelvi anyaggal bővített vizsgaanyagból, az 1. § (1) bekezdésében megjelölt fokonként, három típusban (A, B és C vizsga) tehető. A klasszikus nyelvekből csak közép- és felsőfokú vizsgát lehet tenni.
1/B. § Az Állami Nyelvvizsga Bizottság minden évben közzéteszi a fent megjelölt fokonként az A, B és C típusú vizsga tartalmi követelményeit.
2. § (1) Vizsgára legkorábban abban az évben lehet jelentkezni, amelyben a jelentkező a tizennegyedik életévét betölti. A nyelvvizsgára való jelentkezés iskolai végzettséghez nincs kötve. A vizsgázónak az adott fokú és típusú vizsgára kell jelentkeznie.
(2) A jelentkezés jelentkezési lappal történik. Annyi jelentkezési lapot kell kitölteni, ahány nyelvből a jelentkező vizsgázni kíván. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni, hogy a jelentkező alap-, közép- vagy felsőfokú vizsgát kíván-e tenni. A kitöltött jelentkezési lapot az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ Nyelvvizsga Csoportjához kell megküldeni.
3. § (1) A vizsgákra évenként legalább három vizsga időszakot kell kitűzni.
(2) A vizsgát az Állami Nyelvvizsga Bizottság tagjaiból szervezett bizottság előtt kell tenni.
4. § A vizsgafeladatokról és a segédeszközök használatának lehetőségéről az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ tájékoztatót ad ki.
5. § (1) A vizsga értékelése pontozással történik.
(2) A vizsga akkor minősíthető sikeresnek, ha a vizsgázó az előírt pontszámok 60%-át elérte.
(3) Az elbírálás mindhárom típusú (A, B és C) vizsga esetén azon a fokon történik, amelyre a vizsgázó jelentkezett.
6. § (1) A C típusú vizsgán a vizsgázónak az A és B típusú vizsga követelményeit is teljesítenie kell. Az A és B típusú vizsga külön-külön is letehető.
(2) Ha a vizsgázó a C típusú vizsga letételekor csak az A vagy B típusú vizsga követelményeit teljesítette, az Állami Nyelvvizsga Bizottság annak megfelelő bizonyítványt állít ki.
7. § (1) A C típusú vizsga különböző fokon (alap-, közép- és felsőfok) az A, illetve a B típusú vizsga követelményeinek egyenkénti teljesítésével is letehető, ha a vizsgázó mindkét vizsgát két éven belül tette le.
(2) Ha a vizsgázó az A, illetőleg B típusú vizsgát különböző fokon tette el, az alacsonyabb foknak megfelelő C típusú vizsgabizonyítvány állítható ki a részére.
8. § (1) A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.
(2) A befizetett vizsgadíj a vizsgáról való távolmaradás esetén nem követelhető vissza. Ha a jelentkező a vizsgán hibáján kívül (betegség, külföldi kiküldetés, katonai szolgálat stb. miatt) nem jelent meg és távolmaradását hivatalosan igazolta, legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül írásban kérheti a vizsga elhalasztását. Az elmulasztott vizsga időpontjától számított 6 hónapon belül a jelentkező a vizsgadíj újabb befizetése nélkül tehet vizsgát. Vizsgahalasztás csak egy alkalommal engedélyezhető.
9. § A szakmai nyelvi anyaggal bővített vizsgára jelentkezők jelentkezési lapjait a szakterület szerint illetékes minisztérium, illetőleg országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: felügyeleti szerv) összesítve küldi meg az Idegen Nyelvi Továbbképző Központnak. A szakmai vizsgaanyagról és szakmai vizsgáztatóról a felügyeleti szerv gondoskodik. Ebben az esetben a vizsga írásbeli és szóbeli része meghatározott szakmai nyelvi anyaggal bővül.
10. § (1) Az állami nyelvvizsgával, illetőleg a nyelvvizsga-biztonyítvánnyal egyenértékűek a mellékletben felsorolt vizsgák, valamint idegen nyelvtudást igazoló okiratok. A mellékletben felsorolt vizsgák, illetőleg idegen nyelvtudást igazoló okiratok a mellékletben meghatározott esetekben szakmai nyelvi anyaggal bővített állami nyelvvizsgával, illetőleg nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek.
(2) A mellékletben fel nem sorolt, külföldön kiállított, idegen nyelvtudást igazoló bizonyítványok, oklevelek, más okiratok (a továbbiakban: bizonyítvány) honosítására az Állami Nyelvvizsga Bizottság jogosult. A bizonyítvány honosítása az Állami Nyelvvizsga Bizottság elnökéhez benyújtott kérelem alapján történik. A kérelemhez csatolni kell a bizonyítvány eredeti példányát, valamint annak hiteles fordítását. A honosításért - eltérő jogszabályi rendelkezés vagy nemzetközi megállapodás hiányában - honosítási díjat kell fizetni.
(3) A kérelem alapján az Állami Nyelvvizsga Bizottság
a) a nyelvvizsga tartalmi egyenértékűsége esetén a bizonyítványt elfogadja (honosítja),
b) a honosítást - feltételként - részleges vizsga letételéhez kötheti,
c) a kérelmet elutasítja.
(4) Az Állami Nyelvvizsga Bizottságnak a (3) bekezdés b), illetőleg c) pontjában foglalt döntése ellen a kérelmező 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz.
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 9/1978. (VIII. 25.) OM rendelet hatályát veszti.
(2) A vizsgabizottság szervezéséről és működéséről, a vizsgabizottság elnökének és tagjainak díjazásáról, valamint az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről külön jogszabályok rendelkeznek.
| 
