OKTATÁSI HIVATAL

Nyelvvizsgáztatási

Akkreditációs Osztály

(NYAK)

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 112.
Ügyfélszolgálat (kizárólag személyesen):
1122 Budapest, Maros utca 19-21.
Telefon: +36 1 374-2135
E-mail: info.nyak@oh.gov.hu
Bankszámla: 10032000-00282637-00000000

30/1999. (VII. 21.) OM rendelet
az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól

Az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az R. 7. §-ának (1) és 13. §-ának (16) bekezdésében foglaltak alapján az akkreditációs díjakat és a nyelvvizsgadíjakat tartalmazó mellékletek tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el

1. § (1) A nyelvtudás mérése (a továbbiakban: nyelvvizsga) az az eljárás- és tevékenységegyüttes, amelynek eredményeként a vizsgázóról megállapítható, hogy a nyelvvizsga során nyújtott teljesítménye az írásbeli és/vagy a szóbeli nyelvi készségterületeken valamely (alap-, közép-, felső-) szint követelményrendszerének megfelel-e.

(2) A szóbeli nyelvvizsga a beszéd létrehozását és megértését méri az adott (alap-, közép-, felső-) szint követelményeire vonatkoztatva.

(3) Az írásbeli nyelvvizsga az írott szöveg létrehozását és megértését méri az adott (alap-, közép-, felső-) szint követelményeire vonatkoztatva.

(4) A komplex nyelvvizsga egyesíti a (2)-(3) pontban leírtakat az adott (alap-, közép-, felső-) szint követelményeire vonatkoztatva.

(5) A vizsga egyes szintjein a készségek részletes minimumkövetelményeit a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által kidolgozott Akkreditációs Kézikönyv tartalmazza.

2. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az egynyelvű nyelvvizsga a következő készségeket és ismereteket méri: szóbeli és/vagy írásbeli kommunikáció, olvasott és/vagy hallott szöveg értése, valamint a nyelv szerkezetének és szókincsének ismerete. A kétnyelvű nyelvvizsga a magyar és az idegen nyelv közötti közvetítés készségének mérésére is kiterjed.

3. § Mind az általános, mind a szaknyelvi nyelvvizsga a nyelvtudás minden készségterületének mérésére kiterjed.


Az alapszintű nyelvtudást mérő vizsga követelményei

4. § Az alapszintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során történő elemi, idegennyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni. A vizsga az alábbi nyelvi készségek vizsgálatára irányul:

a) a nyelvhasználóhoz intézett egyszerűbb közlések és kérdések lényegének megértése,

b) a nyelvhasználó megfelelő, a kommunikáció más résztvevői számára érthető módon történő reagálása a hozzá intézett beszédre, képessége elemi beszédszándékok kifejezésére,

c) a nyelvhasználó által írásban kapott egyszerű szövegek megértése,

d) a nyelvhasználó képessége elemi szintű információ írásban történő rögzítésére, valamint az információ egyszerű, érthető formában történő írásbeli továbbítására,

e) a nyelvhasználó képessége egyszerű szöveg tartalmilag hozzávetőlegesen pontos közvetítésére.


A középszintű nyelvtudást mérő vizsga követelményei

5. § A középszintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élet és/vagy szakmai tevékenység során, önálló idegennyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni. A vizsga az alábbi nyelvi készségek vizsgálatára irányul:

a) a nyelvhasználóhoz intézett közlések és kérdések egészének és főbb elemeinek a megértése kiszámítható helyzetekben,

b) a nyelvhasználó megfelelő, anyanyelvűek számára is teljesen érthető reagálása a hozzá intézett beszédre, folyamatos részvétele a kommunikációban,

c) a nyelvhasználó által írásban kapott szöveg egészének és főbb elemeinek megértése,

d) a nyelvhasználó képessége az információ megfelelően szerkesztett, tartalmilag egységes írásban történő rögzítésére, valamint az írásbeli információ anyanyelvűek számára is elfogadható továbbítására,

e) a nyelvhasználó által közvetített szövegnek az információ jelentős sérülése nélküli továbbítása,

f) a nyelvhasználó megfelelő ismerete az adott nyelv hétköznapi kommunikációs szokásairól.


A felsőszintű nyelvtudást mérő vizsga követelményei

6. § A felsőszintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során történő bármely idegennyelvi kommunikációhoz szükséges biztonságos, a nyelv szabályainak teljes eszköztárát helyesen alkalmazó idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni. A vizsga az alábbi nyelvi készségek vizsgálatára irányul:

a) a nyelvhasználóhoz intézett minden szóbeli közlés egészének és részleteinek megértése,

b) a nyelvhasználó rendezett, jól tagolt, formailag szinte kifogástalan, retorikai eszközöket is alkalmazó módon történő reagálása a hozzá intézett beszédre,

c) a nyelvhasználó által írásban kapott bármely szöveg megértése, beleértve a szövegkörnyezet és a stílusjegyek felismerését,

d) a nyelvhasználó képessége az információ tartalmi és szerkesztési szempontból helyes írásbeli rögzítésére, továbbítására, beleértve a szövegkörnyezet és a stílusjegyek megfelelő alkalmazását,

e) a nyelvhasználó által közvetített szöveg információveszteség nélküli továbbítása, alkalmazkodás az üzenet címzettjének kulturális és szakmai adottságaihoz,

f) a nyelvhasználó jártassága az adott nyelv kultúrájában, hétköznapi és irodalmi nyelvhasználatában.

7. § (1) Az R. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt akkreditációt a Testület által, szakértők közreműködésével lefolytatott, minőségi és mennyiségi vizsgálat előzi meg. A vizsgálat eredményeként a Testület döntése alapján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (a továbbiakban: OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ) határozatot hoz.

(2) Mind a vizsgaközpont, mind a vizsgarendszer akkreditációjának esetében szakértői megbízást kaphat az a személy, aki az R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, az akkreditációért folyamodó vizsgaközponttal munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási (köztisztviselői, közalkalmazotti), illetve megbízási jogviszonyban nem áll, és a vizsgarendszer kidolgozásában nem vett részt.

(3) Akkreditációért folyamodhat Magyarországon bejegyzett, oktatási és/vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató jogi személy, illetve külföldi jogi személy esetén az R. 9. §-a alapján annak meghatalmazott magyarországi képviselője. A kérelem irányulhat az R. 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján vizsgaközpontként történő működésre, illetve az R. 13. §-ának (5) bekezdése alapján vizsgarendszer működtetésére.

(4) A vizsgaközpontokra és vizsgarendszerekre nézve az akkreditáció részletesen kifejtett feltételeit és dokumentációját a Testület által kidolgozott Akkreditációs Kézikönyv tartalmazza.

8. § (1) A 7. § (3) bekezdésében meghatározott oktatási és/vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató jogi személy vizsgaközpontként történő működésre akreditációs kérelmet nyújthat be a Testülethez, ha

a) oktatási és/vagy vizsgáztatási intézményként érvényes alapító okirattal, illetve cégbírósági (bírósági) bejegyzéssel rendelkezik,

b) általános nyelvvizsga esetén a vizsgáztatás tárgyát képező nyelvekből és az R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő képzettséggel rendelkező megfelelő számú határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyban álló vizsgáztatót foglalkoztat folyamatosan,

c) tárgyi (pl. épület, helyiségek, technikai eszközök) feltételei lehetővé teszik a vizsgarendszer szerint lefolytatott vizsgaeljárás minden elemének szabályszerű lebonyolítását,

d) vezetője és gazdasági vezetője szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkeznek.

(2) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése alapján jogi személy vizsgaközpontként csak akkor akkreditálható, ha vizsgaközpontként történő akkreditációs kérelméhez csatolja

a) vagy egy vizsgarendszer működtetésére vonatkozó akkreditációs kérelmét két nyelvből,

b) vagy két vizsgarendszer működtetésére vonatkozó akkreditációs kérelmét egy nyelvből.

9. § A 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő jogi személynek akkreditációs kérelméhez csatolnia kell

a) az alapító okiratának vagy társasági szerződésének és cégbírósági (bírósági) bejegyzésének hiteles másolatát;

b) a 8. § (1) bekezdésnek d) pontjában körvonalazott tárgyi feltételek célirányos bemutatását;

c) a nyelvvizsga működtetésének pénzügyi garanciáit, (jóváhagyott mérlegét, költségvetési elszámolását, illetve más dokumentumot);

d) a vizsgáztatás-szervezési, üzleti tervét, amely tartalmazza

  • a vizsgaalkalmakra történő felhívások formáját,
  • a vizsgáztatás éves gyakoriságát,
  • a célzott vizsgázói réteg felmérését (a várható vizsgázói létszámot), a vizsgadíjat,
  • a lefolytatott vizsgaeljárások szervezését,
  • a vizsgahelyiségek leírását;

e) azokat az eljárásokat, amelyek az R. 3. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján kizárják a vizsgáztatás és az egyéb tevékenységek összeférhetetlenségét;

f) az akkreditációért folyamodó oktatási és/vagy vizsgáztatási intézménnyel határozatlan, illetve határozott idejű munkaviszony jellegű jogviszonyban (köztisztviselői, közalkalmazotti), illetve megbízási jogviszonyban álló munkavállalók létszámát és munkakörének leírását;

g) a vizsgáztató személyek képzésének és továbbképzésének rendszerét;

h) a vizsgára történő jelentkezések nyilvántartásának, a vizsgaanyakönyvek és egyéb titkos anyagok biztonságos tárolásának módozatait;

i) a vizsgák belső ellenőrzésének és minőségbiztosításának rendszerét.

(2) A vizsgaközponti akkreditációért folyamodót a 7. § (1) bekezdése értelmében szakértői bizottság vizsgálja meg, amely legalább három tagból áll, és amelyből legalább egy fő nem tagja a Testületnek. A bizottság a vizsgáztatás helyszínein megvizsgálja a folyamodó alkalmasságát az államilag elismert nyelvvizsgáztatás végzésére. A vizsgálat szempontrendszerét az Akkreditációs Kézikönyv tartalmazza. A szakértői bizottság jelentése alapján a folyamodó akkreditációjáról a Testület nyílt szavazással, az akkreditációs kérelem benyújtásától számított legfeljebb 60 napon belül dönt. A vizsgaközpont akkor akkreditálható, ha a Testület teljes tagságának 2/3-os többsége az akkreditációt támogatja.

(3) Amennyiben a Testület kiegészítő dokumentumok benyújtására szólítja fel az akkreditációért folyamodót, a kiegészítések benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül döntést hoz, amely határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthat.

(4) Ha az (1) bekezdésben felsorolt bármely dokumentált adattal kapcsolatban változás áll be, arról az akkreditált vizsgaközpont, illetve a nyelvvizsgarendszer képviselője a Testületet 30 napon belül tájékoztatja.

10. § (1) A 7. § (3) bekezdésében leírt jogi személy folyamodhat a 8. § (2) bekezdésében előírt vizsgarendszer(ek), illetve további vizsgarendszer akkreditációjáért az R. 8. §-ában meghatározott eljárás szerint.

(2) Vizsgarendszer akkreditációja akkor kérelmezhető, ha a vizsgarendszer az akkreditációért folyamodó vizsgaközpont szellemi alkotása, saját fejlesztésű, eredeti és a célcsoport igényeinek megfelelő. A vizsgarendszer eredetiségét az Akkreditációs Kézikönyvben foglaltak szerint kell bemutatni.

11. § (1) Vizsgarendszer akkreditációja esetén a következő dokumentumokat kell benyújtani:

a) a vizsgarendszer leírását, amely tartalmazza:

aa) a vizsgarendszer fajtáját (általános, illetve szaknyelvi, egynyelvű, illetve kétnyelvű), a vizsga nyelveit,

ab) szaknyelvi vizsgarendszer esetén a vizsgázói célcsoport meghatározását, a vizsgarendszer módszereinek elméleti megalapozottságát;

b) a vizsgarendszer feladatkészletének, illetve feladatbankjának leírását, továbbá egy, nyelvenként legalább 2-2 feladatsort tartalmazó modellfeladat-gyűjteményt az egyes készségek mérésére a vizsgarendszer mindegyik szintjén;

c) a vizsgaeljárás szerkezetének, folyamatának, szervezésének és a minőségbiztosítás módjának leírását;

d) a vizsgarendszer értékelési rendszerének leírását mindegyik szinten;

e) a vizsga sikeres teljesítésének feltételeit;

f) a vizsgázók tájékoztatására szolgáló anyagokat.

(2) A vizsgarendszer akkreditációjához csatolandó dokumentumok részletezését és formai előírásait az Akkreditációs Kézikönyv tartalmazza.

(3) A szakértői bizottság a vizsgarendszer akkreditációja során megvizsgálja a vizsgarendszer érvényességét, hogy

a) a feladatok összessége megfelel-e a vizsgadokumentációban leírtaknak,

b) a vizsgarendszer szintjei megfelelnek-e a 4-6. §-ban leírtaknak.

(4) Szaknyelvi vizsgarendszer vizsgálata esetén a szakértői bizottság egy tagja az adott szakmához tartozó, okleveles szakértő, aki az akkreditációért folyamodó intézménnyel sem munkaviszonyban, sem munkaviszony-jellegű jogviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban nem áll.

(5) A szakértői bizottság jelentése alapján a vizsgarendszer akkreditációjáról a Testület nyílt szavazással az akkreditációs kérelem benyújtásától számított legfeljebb 60 napon belül dönt. Vizsgarendszer akkreditálható, ha a Testület teljes tagságának 2/3-os többsége a vizsgarendszer akkreditációját támogatja.

(6) Amennyiben a Testület határidő kitűzésével további dokumentumok benyújtására szólítja fel az akkreditációért folyamodót, a Testület a hiánypótlás benyújtásától számított 60 napon belül dönt.

(7) Ha a vizsgarendszer bármely dokumentált elemében változás áll be, arról az akkreditált vizsgaközpont a Testületet 30 napon belül tájékoztatja.

12. § (1) Vizsgaközpont akkreditációjáért az R. 7. §-ának (1) bekezdése alapján eljárási díjként egyszeri akkreditációs díjat kell fizetni. Vizsgaközpont egyszeri akkreditációjának díja a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak esetén különböző. A díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a vizsgaközpont az R. 10. §-ának (4) bekezdése alapján a vizsga rendszeres helyszíneként akkreditációs kérelmében más intézményt is bejelent, akkor az átvilágítás során a bejelentett vizsgahelynek a vizsgáztatás céljait szolgáló alkalmasságát is meg kell vizsgálni. A vizsgálat díját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben a vizsgaközpont az R. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizsgaszervezési és bonyolítási feladatok elvégzésével más oktatási és/vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató intézményt megbíz, és erre irányuló kérelmét akkreditációs kérelméhez csatolja, akkor a megbízott intézmény akkreditált vizsgahellyé válik. Vizsgálatának módja, valamint az akkreditációs döntés meghozatala ez esetben azonos a vizsgaközpontéval. Az akkreditált vizsgahely működéséért a vizsgaközpontot terheli a felelősség. Akkreditált vizsgahely akkreditációja visszavonásig érvényes. Az akkreditáció díjtételét az 1. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A 8. § (2) bekezdésében előírt vizsgarendszereken felüli további vizsgarendszer akkreditációja is kérelmezhető, amely lehet

a) egy általános nyelvi vizsgarendszer akkreditációja egy idegen nyelvre,

b) egy szaknyelvi vizsgarendszer akkreditációja egy idegen nyelvre.

A díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az akkreditációs díj további idegen nyelvenként újabb akkreditációs díjjal egészül ki. A vizsgázói létszám szempontjából kevésbé gyakran oktatott és ritka nyelvek felsorolását a Testület kihirdeti, és az Oktatási Közlönyben közzéteszi. Ezen nyelvek, valamint a magyar mint idegen nyelv és a holt nyelvek akkreditációját alacsonyabb akkreditációs díj terheli. A díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az az intézmény, amely vizsgaközpontként kizárólag vizsgázói létszám szempontjából kevésbé gyakran oktatott és ritka nyelvek, valamint a magyar mint idegen nyelv és holt nyelvek államilag elismert vizsgáztatásának akkreditációját kérelmezi, a 8. § (2) bekezdésében leírt vizsgaközpont akkreditációs díjánál alacsonyabb egyszeri akkreditációs díjat köteles fizetni. A díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.

14. § A Testület e rendelet hatálybalépése után 30 napon belül az Akkreditációs Kézikönyvet az oktatási miniszternek benyújtja jóváhagyásra. A Testület az Akkreditációs Kézikönyvben a nyelvvizsga követelményszintjeire és az akkreditációs eljárásra vonatkozó részeket az R. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében évente egyszer tartalmilag felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. A felülvizsgálat eredményét, az esetleges módosításokat a Testület a miniszternek 30 napon belül jóváhagyásra benyújtja.

14/A. § Ugyanazon nyelvből tett részvizsgák egyesíthetők. Szaknyelvi részvizsgák csak azonos szakmai tartalom esetén egyesíthetők. A részvizsgák egyesíthetőségének kritériuma, hogy az egynyelvűek esetében együttesen lefedjék a négy [beszédkészség, beszédértés (gépi hang is), íráskészség, olvasáskészség] alapkészséget, a kétnyelvűek esetében az ötödik - közvetítői - készséget is. Részvizsgák egyesítése esetén az egyenértékű vizsgatípus meglétéről - kérelemre - az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ igazolást ad ki. Az igazolás csak az eredeti részvizsga-bizonyítványokkal együtt érvényes. A részvizsgák egyesíthetőségének leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

15. §

16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.


1. számú melléklet a 30/1999. (VII. 21.) OM rendelethez

Egyszeri akkreditációs díjak

Akkreditációs kérelem

Egyszeri akkreditációs díjtétel

Vizsgaközpont + egy vizsgarendszer akkreditációja két nyelvből

1,5 millió forint

Vizsgaközpont + két vizsgarendszer akkreditációja egy nyelvből

2,0 millió forint

További nyelvek akkreditációja nyelvenként

300 ezer forint

Kevésbé gyakran oktatott és ritka nyelvek, a magyar mint idegen nyelv és holt nyelvek akkreditációja nyelvenként

100 ezer forint

Vizsgaközpont + kizárólag kevésbé gyakran oktatott és ritka nyelvekre, a magyar mint idegen nyelvre, illetve holt nyelvekre kifejlesztett vizsgarendszer teljes akkreditációja

500 ezer forint

Akkreditált vizsgaközpont további (általános vagy szaknyelvi) vizsgarendszerének akkreditációja

800 ezer forint

Vizsgahely akkreditációja

400 ezer forint

Bejelentett vizsgahely átvizsgálása

100 ezer forint



2. számú melléklet a 30/1999. (VII. 21.) OM rendelethez


3. számú melléklet a 30/1999. (VII. 21.) OM rendelethez

Egyesíthető részvizsgák típusai

Egyenértékű vizsgatípus

Általános egynyelvű A

és

Általános egynyelvű B

Általános egynyelvű C

Általános kétnyelvű A

és

Általános kétnyelvű B

Általános kétnyelvű C

Általános egynyelvű A

és

Általános kétnyelvű B

Általános egynyelvű C

Általános egynyelvű B

és

Általános kétnyelvű A

Általános egynyelvű C

Általános egynyelvű A

és

Szaknyelvi egynyelvű B

Általános egynyelvű C

Általános egynyelvű B

és

Szaknyelvi egynyelvű A

Általános egynyelvű C

Általános kétnyelvű A

és

Szaknyelvi kétnyelvű B

Általános kétnyelvű C

Általános kétnyelvű B

és

Szaknyelvi kétnyelvű A

Általános kétnyelvű C

Általános egynyelvű A

és

Szaknyelvi kétnyelvű B

Általános egynyelvű C

Általános egynyelvű B

és

Szaknyelvi kétnyelvű A

Általános egynyelvű C

Általános kétnyelvű A

és

Szaknyelvi egynyelvű B

Általános egynyelvű C

Általános kétnyelvű B

és

Szaknyelvi egynyelvű A

Általános egynyelvű C

Szaknyelvi egynyelvű A

és

Szaknyelvi egynyelvű B

Szaknyelvi egynyelvű C

Szaknyelvi kétnyelvű A

és

Szaknyelvi kétnyelvű B

Szaknyelvi kétnyelvű C

Szaknyelvi egynyelvű A

és

Szaknyelvi kétnyelvű B

Szaknyelvi egynyelvű C

Szaknyelvi egynyelvű B

és

Szaknyelvi kétnyelvű A

Szaknyelvi egynyelvű C



A jogszabály mai napon hatályos állapota (forrás: www.njt.hu) »