II. fejezet:
Vizsgarendszer akkreditációja

Vizsgarendszer akkreditációjára vonatkozó kérelmet vizsgaközpont akkreditációja keretében, illetve önállóan, már akkreditált vizsgaközpont kezdeményezésére a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 9. § (1) foglaltak szerint lehet benyújtani. Több vizsgarendszer akkreditációja esetén minden vizsgarendszerre külön dokumentációt kell benyújtani. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a vizsgarendszer nevét, fajtáját. Nyilatkoznia kell arról, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgára kéri-e az akkreditációt. Szaknyelvi vizsga esetén nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szaknyelven belül kíván-e profilokat működtetni, és ha igen, milyeneket. A kérelemben meg kell jelölni, hogy papíralapú, számítógépes vagy mindkét formátumban kívánja-e működtetni a vizsgát.
A nyelvvizsga tartalmi követelményét a 137/2008 (V. 16) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú melléklete illetve a Közös Európai Referenciakeret A2, B1, B2 és C1 szintleírásai határozzák meg. A klasszikus nyelvek tartalmi követelményei az előbbiektől eltérnek.

A vizsgarendszer akkreditációs díját a 12/2013. (II. 12.) EMMI rendelet 2.sz. melléklete határozza meg.

A kérelmet 2 nyomtatott példányban és 2 elektronikus adathordozón, Word és PDF formátumban, a Hivatalhoz kell benyújtani a Kérelem új vizsgarendszer akkreditációja iránt űrlap szerint az abban meghatározott mellékletek csatolásával, minden formátumban azonos tartalommal. A kérelem kötelezően tartalmazza az akkreditációs díj befizetésének igazolását. A beadandó dokumentumok listáját az alábbi táblázatok részletezik.

A. Vizsgarendszer akkreditációja kérelmezhető, amennyiben a vizsgarendszer teljesíti a következő feltételeket:

Feltétel Csatolandó dokumentum Kiegészítés
1. A vizsgarendszer önálló fejlesztésű és egyedi sajátosságokkal rendelkezik. II.1. Mutassa be a vizsgarendszer egyedi sajátosságait!
II.2. Szaknyelvi vizsga esetén csatoljon szükségletelemzést!
 
2. A vizsgarendszer rendelkezik vizsgaleírással/vizsgaspecifikációval és hatósági vizsgaleírással. A hatósági vizsgaleírás részletes leírását és elemeit lásd itt.
A vizsgaleírás részletesen ismerteti a következőket:
  • a vizsga célja;
  • a célcsoport;
  • a vizsga szintbesorolása;
  • a vizsga nyelvtudás-fogalma (konstruktuma, elméleti keretei);
  • a vizsga felépítése és időbeosztása;
  • vizsgarészek súlyozása és annak indoklása;
  • jellegzetes célnyelvi helyzetek;
  • szövegtípusok és a szövegek hossza;
  • vizsgálandó készségek;
  • vizsgálandó nyelvi elemek;
  • témakörök;
  • vizsgafeladat típusok;
  • feladatok száma, itemek száma, promptok száma;
  • standardizált utasítások (írásban teljesített) és vizsgavezetés (beszédkészség, szóbeli közvetítés);
  • pontozási/értékelési kritériumok;
  • az értékelés módszere, értékelési skálák;
  • teljesítményminimumok meghatározása a vizsga egészére vagy részeire (pl. mérési egységek vagy részvizsga);
  • link a kipróbált mintafeladatsorokhoz;
  • eredményszámítás módja (pl. pontok átváltása, utólagos korrekció, stb.).
Szaknyelvi vizsga esetén leírás arról, hogy mit tud a valós életben az a jelölt, aki teljesít egy-egy adott szintet.
II.3. Csatolja elektronikus adathordozón a vizsgaleírást és annak rövidített, egységes formátumú és tartalmú változatát, a hatósági vizsgaleírást, amelyek a vizsgaközpontok hatósági ellenőrzésének alapját képezik. Szaknyelvi vizsgán belül működtetett profilok esetében a teljes vizsgaleírás szükséges mindegyik profilról.

II.4. Szaknyelvi vizsgarendszer esetén ismertesse az adott szakterület szakmai beszélőközösségére vonatkozó nyelvhasználati jellemzőket és a megcélzott szaknyelv jellegzetességeit!

II.5. Mellékeljen 2 teljes mintafeladatsort!
Mellékelje az íráskészség és közvetítési stb. feladatok mintamegoldásait, a beszédértés feladatok hanganyagait, továbbá az objektíven értékelt feladatok megoldókulcsait!
Mellékeljen videó felvételeket a beszédkészség méréséről!
Szaknyelvi vizsgán belül működtetett profilok esetében szükséges mindegyik profilt bemutató 2-2 mintafeladatsor, megoldásokkal, teljesítménymintákkal.

II.6. Töltse ki a komplex nyelvvizsga mérési egységeit részletező táblázatot!

II.7. Ismertesse a részeredmények kezelésének és az eredmények összesítésének módszerét, a súlyozás rendszerét (ha van ilyen), a vizsga teljesítmény-minimumainak meghatározási módszerét! Ha a vizsgarendszer részvizsga-bizonyítványt is kiad, azokra vonatkozóan is ismertesse az eredményösszesítés, a súlyozás és a teljesítményminimumok meghatározásának módszereit!
2.a) A komplex nyelvvizsga élő idegen nyelv esetében legalább négy mérési egységet tartalmaz.

2.b) A mért készségek teljesítési minimumai nem lehetnek alacsonyabbak a mérési egységenként megszerezhető összpontszám 40%-ánál.
Amennyiben a vizsgarendszer egy készséget (pl. közvetítés) két részvizsgában is mér, akkor mindkét részvizsgában külön-külön is teljesíteni kell 40%-ot a sikeres nyelvvizsgához.

2.c) Páros vizsgaként akkreditált/meghirdetett beszédkészség vizsga nem bonyolítható le egyéni vizsga formájában.

2.d) Szaknyelvi vizsgarendszer akkor akkreditálható, ha az adott szaknyelv a „2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról”-ben meghatározott képzési területtel azonos, vagy annak részeként felsorolt.

2.e) A szaknyelvi vizsga a szaknyelv ismeretét valamennyi készségben méri.

2.f) A vizsgaközpont honlapján minden vizsgarendszeréhez nyelvenként és szintenként legalább egy mintafeladatsort közzétesz, beleértve a megoldókulcsokat, az írásban teljesített szubjektív értékelésű feladatok mintamegoldásait, a beszédértés feladatok hanganyagait és a beszédkészség feladatokat is.

2.g) A vizsgaközpont biztosítja, hogy a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban olyan formátumú vizsgát tehessen, amilyenre jelentkezett.
3. A vizsgarendszer érvényes, a KER államilag elismert nyelvtudásszintjeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén minden nyelvi készségre vonatkozóan teljes körűen méri, és elkülönülten értékeli (kivéve klasszikus nyelvek esetén). Az értékelési rendszer illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz és nyelvtudásszinthez. Produktív készségeket mérő feladatok esetében az értékelési skála deskriptorai az adott szint követelményeit megfelelően tükrözik.
A vizsgarendszer minden szintjén megfelel a reprezentativitás, a diszkrimináció-mentesség (semlegesség) és a pozitív teszthatás követelményének.
A vizsga érvényességének megítéléséhez a Vizsgaleírás és a 2 mintafeladatsor szolgál (kiegészítve az íráskészség és közvetítési stb. feladatok mintamegoldásaival, a beszédértés feladatok hanganyagaival, az objektív értékelésű feladatok megoldókulcsaival, a beszédkészség mérését bemutató videó felvételekkel).
II.8. Ismertesse, hogy a feladattípusok milyen mértékben vannak összhangban a vizsgázói célcsoport valós nyelvhasználati szükségleteivel!
II.9. Szaknyelvi vizsgarendszer esetén írja le, hogy hogyan igazítja az értékelés szempontjait a szaknyelvhasználat jellegzetes aspektusaihoz!
3.a) A Vizsgaleírásban jól követhető módon kell a Közös Európai Referenciakeret szintleírásaihoz való illeszkedést megjeleníteni.

3.b) Nem akkreditálható olyan rendszer, amelyik kizárólag nem produktív nyelvi teljesítményt kiváltó, diszkrétpontos feladattípusokból áll.

3.c) Reprezentatívnak tekinthető az a vizsgarendszer, amely (hatályos 2016. július 1-től) minden produktív és receptív készséget legalább két eltérő típusú feladattal értékel, amelyek legalább két eltérő szöveg megértését vagy megalkotását mérik.
Ezen előírás vonatkozik minden 2016. július 1. előtt akkreditált vizsgarendszerre, ha a rendszerben az elmúlt 3 év átlagában évente legalább 1000 fő vizsgázott, és egyúttal volt olyan nyelve, amelyből vizsgázóinak száma egy vizsgaidőszakon belül legalább egy szinten minimum 50 fő volt. A két feltétel együttes teljesülése esetén a vizsgarendszer adott nyelvének egészére – szinttől, valamint profiltól és fajtától függetlenül – vonatkozik a reprezentativitási előírás.
A vizsgarendszeren belüli, a reprezentativitás nyelvenként eltérő szabályozásából adódó nyelvspecifikus eltéréseket a vizsgaleírások tartalmazzák.

3.d) A vizsgaleírás tartalmazza a meghivatkozott mellékleteket is.

3.e) A szaknyelvi vizsga érvényességét az alapjául szolgáló nyelvelméleti modellre és a szükségletelemzés (igényfelmérés) eredményeire kell visszavezetni.

3.f) A Hivatalnak benyújtott minta- és éles feladatsorok dokumentációja a felhasznált szövegek pontos forrásmegjelölését is tartalmazzák.

3.g) Beszédértés mérése nem történhet olvasás céljára írt szöveggel.
4. A vizsgarendszer minden szintjén megbízhatóan méri a nyelvtudást. II.10. Ismertesse a megbízhatóság értékelésekor kapott és a vizsgarendszer működőképességét jellemző adatokat nyelvenként és szintenként! Demonstrálja, hogy a vizsgarészek megbízhatósága, az itemek nehézsége és minősége, a vizsgarészek közötti korreláció, továbbá a szubjektívan értékelt mérési egységek esetében az értékelők közötti megbízhatóság megfelelő mértékű!
Az eljárás(ok) ismertetése terjedjen ki az alkalmazott képletek és forrásaik közlésére.
A statisztikai mutatókat és elfogadható értékeiket az AK Statisztikai elvárások c. fejezete tartalmazza. Más összehasonlító eljárás alkalmazása esetén csatolja az elfogadható értékkel kapcsolatos hivatkozást.
Amennyiben a mutatók nem felelnek meg az előírásoknak, a vizsgaközpont az elemzésekből levont tanulságok alapján hosszú távú intézkedési tervet készít a vizsga megbízhatóságának és nehézségének javítása céljából.

A megfelelő minőség és nehézség biztosítása céljából ajánlott utólagos korrekciót végezni. Az utólagos korrekció módszereiről a vizsgaközpont a vizsgaszabályzatában tájékoztatja vizsgázóit.

Ismertesse, hogyan hasznosítja az elemzésekből levont tanulságokat az értékelési rendszer egészében, az új vizsgaanyagok fejlesztésében és a vizsgáztató képzésben!

Külföldi vizsgaközpontok esetében a magyarországi vizsgaeseményeken keletkezett adatokat, számításokat, elemzéseket és értelmezésüket kell benyújtani.
4.a) A R. 8. § (2) b. pontja értelmében a beszédkészséget és a szóbeli közvetítést mérő komponens kivételével vizsgafeladat az éles vizsgán történő felhasználástól számított 1 éven (azaz 12 hónapon) belül változatlan formában újból nem használható. Egy vizsgafeladat akkor változatlan formájú, ha a feladatban foglalt itemek közül akár csak egy is változatlan formájú, illetve a forrásszöveg akár csak egy mondata változatlan formájú. A vizsgavariánsok felhasználását feladatokra bontva, vagy ha egy szöveghez több feladat tartozik, akkor szövegenként kell nyilvántartani.

4.b) A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli, kivéve gépi értékelés esetén. A kettős értékelést megfelelőképpen dokumentálni kell. Produktív írásbeli feladatoknál az értékelés előzetes standardizációja szükséges: feladat-specifikus típushibák megbeszélése és az értékelési skála alkalmazása az adott feladat teljesítménymintáin. Lásd még: Fogalomtár: vizsgabizottság, értékelő vizsgáztató.

4.c) A beszédkészség és szóbeli közvetítés feladatkészletének megújítására vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.d) A beszédkészség és szóbeli közvetítés battériák számára vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.e) A beszédkészség és szóbeli közvetítés feladatsorok összeállítására vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.f) A beszédkészség és szóbeli közvetítés battériákon belüli feladatsorok számára vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.g) A szóbeli részvizsga beszédkészség vizsgarészéről – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. (Lásd R. 4. § (1a)) A beszédkészség vizsgákat digitális hangfelvétel formájában, ellenőrzésre és (újra)értékelésre alkalmas minőségben, a vizsgák adatait és szereplőit megjelölve kell rögzíteni. Amennyiben hangfelvétel nem készül vagy nem készíthető, a vizsgázó háromfős vizsgabizottság előtt vizsgázik, amelynek minden tagja rendelkezik vizsgáztatói ID-vel.
5. A vizsgarendszer minden szintje a KER adott szintjeihez standardizált. II.11. Ismertesse részletesen a lefolytatott standardizációs eljárásokat (pl. az ismerkedési és tréning szakasz leírása, a kiválasztott eljárás(ok) indoklása, az értékítélet alapú eljárásokban résztvevő bírálók kiválasztásának szempontjai és megbízhatóságuk ellenőrzése, a döntési mechanizmusok leírása, az elvégzett vizsgálat(ok) körülményei, az adatok kezelése, az elemzések mikéntje)!
Csatolja a szintminősítő és standard megállapító értekezletek jegyzőkönyveit, a mintafeladatsorokat és a teljesítménymintákat. Szintenként az egyik benyújtott mintafeladatsor minden szubjektív értékelésű feladatához legalább egy standardizált teljesítménymintát kell benyújtani.
5.a) Vizsgarendszerek KER-hez történő standardizálása eltérő mértékű lehet.

A szintillesztési eljárásokról a Nyelvvizsgák Szintillesztése a Közös Európai Referenciakerethez c. kiadványban ill. a Szintillesztési Módszertani Segédlet kiadványban lehet részletesen tájékozódni (www.nyak.hu).
6. A vizsgaközpont hatékonyan meg tud felelni a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek.
A vizsgaközpont minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes, fel nem használt írásbeli feladatsorral.
A vizsgaközpont rendszeresen gyűjti a vizsgáztatók és vizsgázók véleményét és hasznosítja a tanulságokat.
II.12. Ismertesse, hogy a vizsgarendszer hogyan felel meg a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek!
Ismertesse, hogyan gondozza a tartósan használt feladatokat!
Feladatbankok alkalmazása esetén fejtse ki, miként módosul a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeiként meghatározott tíz szakasz tartalma!
Amennyiben utólagos standardizációt, javítást alkalmaz, mutassa be a korrekciós folyamatot (milyen feladattípusokra, vizsgarészekre, a vizsgafolyamat mely szakaszaira vonatkozhat; milyen okok tehetik szükségessé)!
II.13. Csatolja a vizsgaanyag-fejlesztőknek/feladatíróknak kiadott feladatírói útmutatót!
II.14. Mellékelje a vizsgáztatás során felhasználandó eredménylapokat, vizsgajegyzőkönyveket!
II.15. Csatoljon nyilatkozatot, hogy minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes fel nem használt írásbeli feladatsorral!
II.16. Mellékelje a vizsgázói/vizsgáztatói visszajelzések gyűjtéséhez használt kérdőívet/kérdőív mintát!
II.17. Számítógépes formátumú vizsga akkreditációs kérelméhez csatoljon nyilatkozatot a számítógépes vizsgáztatás alapelveinek tudomásul vételéről.
II.18. Papíralapú és számítógépes formátumú vizsgarendszer együttes benyújtása esetén csatoljon hatástanulmányt a két vizsgaformátum felcserélhetőségéről.
6.a) A vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek differenciálása függ az alkalmazott feladattípustól és az együttkezelt adatok számától.

B. Vizsgarendszer bővítése további nyelvvel

Amennyiben a vizsgaközpont a már akkreditált vizsgarendszert további nyelvvel bővíti, igazolnia kell, hogy az új nyelvből kidolgozott feladatsorok illeszkednek a vizsgarendszerhez, azok fejlesztése azonos módon történt a már akkreditált rendszer nyelvének/nyelveinek feladatsoraival, valamint rendelkezik a működtetéshez szükséges képzett vizsgáztatói létszámmal. További nyelvvel/nyelvekkel történő bővítés esetén egynyelvű vizsgarendszer csak egynyelvű, kétnyelvű vizsgarendszer csak kétnyelvű szerkezetben bővíthető.

A vizsgaközpont az akkreditációs kérelmet 2 nyomtatott példányban és 2 elektronikus adathordozón, Word és PDF formátumban, minden formátumban azonos tartalommal küldi meg a Hivatalnak a Kérelem új vizsganyelv akkreditációja iránt űrlap szerint az abban meghatározott mellékletek csatolásával. A kérelem kötelezően tartalmazza az akkreditációs díj befizetésének igazolását a 12/2013. (II.12.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. A beadandó dokumentumok listáját az alábbi táblázat részletezi.

A vizsgarendszer további nyelvvel bővíthető, ha

Feltétel Csatolandó dokumentum Kiegészítés
1. Az akkreditált vizsgarendszer az új nyelv/nyelvek akkreditációját kérelmezi és az akkreditáció díját befizeti. II.1. Sorolja fel az akkreditált rendszer új nyelvét/nyelveit a Beadvány előlapján!  
2. Az akkreditált vizsgarendszer új nyelvre/nyelvekre aktualizált vizsgaleírással rendelkezik. II.3. A vizsgaleírást külön, kivehető dokumentumként csatolja a pályázati anyaghoz!
II.5. Mellékeljen 2 teljes mintafeladatsort!
Mellékelje az íráskészség és közvetítési stb. feladatok mintamegoldásait, a beszédértés feladatok hanganyagait, továbbá az objektíven értékelt feladatok megoldókulcsait!
Mellékeljen videó felvételeket a beszédkészség méréséről!
2.a) Páros vizsgaként akkreditált/meghirdetett beszédkészség vizsga nem bonyolítható le egyéni vizsga formájában.

2.b) A vizsgaközpont honlapján minden vizsgarendszeréhez nyelvenként és szintenként legalább egy mintafeladatsort közzétesz, beleértve a megoldókulcsokat, az írásban teljesített szubjektív értékelésű feladatok mintamegoldásait, a beszédértés feladatok hanganyagait és a beszédkészség feladatokat is.

2.c) A vizsgaközpont biztosítja, hogy a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban olyan formátumú vizsgát tehessen, amilyenre jelentkezett.
3. Az akkreditált vizsgarendszer új nyelve(i) megfelel(nek) az érvényesség és megbízhatóság kritériumának. II.10. Ismertesse a vizsga érvényességét és megbízhatóságát alátámasztó statisztikai mutatóit!
Csatolja az új nyelvre vonatkozó vizsgafeladatok fejlesztésének dokumentumait, különös tekintettel az előtesztelésre, azok statisztikai értékelésére és az eredmények felhasználására, Ismertesse, hogyan valósítja meg, hogy a vizsgázók minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli, és hogy az értékelők megbízhatóságát hogyan ellenőrzi!
3.a) A Hivatalnak benyújtott minta- és éles feladatsorok dokumentációja a felhasznált szövegek pontos forrásmegjelölését is tartalmazzák.

3.b) Beszédértés mérése nem történhet olvasás céljára írt szöveggel.
4. A vizsgarendszer új nyelve(i) minden szintje a KER adott szintjeihez standardizált(ak). II.11. Ismertesse részletesen a lefolytatott standardizációs eljárásokat (pl. az ismerkedési és tréning szakasz leírása, a kiválasztott eljárás(ok) indoklása, az értékítélet alapú eljárásokban résztvevő bírálók kiválasztásának szempontjai, és megbízhatóságuk ellenőrzése, a döntési mechanizmusok leírása, az elvégzett vizsgálat(ok) körülményei, az adatok kezelése, az elemzések mikéntje)!
Csatolja a szintminősítő és standard megállapító értekezletek jegyzőkönyveit, a mintafeladatsorokat és a teljesítménymintákat. Szintenként az egyik benyújtott mintafeladatsor minden szubjektíven értékelt feladatához legalább egy standardizált teljesítménymintát kell benyújtani.
4.a) Vizsgarendszerek KER-hez történő standardizálása eltérő mértékű lehet.

A szintillesztési eljárásokról a Nyelvvizsgák Szintillesztése a Közös Európai Referenciakerethez c. kiadványban ill. a Szintillesztési Módszertani Segédlet kiadványban lehet részletesen tájékozódni (www.nyak.hu).
5. A vizsgaközpont minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes, fel nem használt írásbeli feladatsorral. II.15. Csatoljon nyilatkozatot, hogy minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes fel nem használt írásbeli feladatsorral!  

C. Vizsgarendszer bővítése további szinttel

Amennyiben a vizsgaközpont a már akkreditált vizsgarendszert további szinttel bővíti, igazolnia kell, hogy az új szintre kidolgozott feladatsorok illeszkednek a vizsgarendszerhez, azok fejlesztése azonos módon történt a már akkreditált rendszer feladatsoraival.

A vizsgaközpont az akkreditációs kérelmet 2 nyomtatott példányban és 2 elektronikus adathordozón, Word és PDF formátumban küldi meg a Hivatalnak a Kérelem új vizsgaszint akkreditációja iránt űrlap szerint az abban meghatározott mellékletek csatolásával, minden formátumban azonos tartalommal. A kérelem kötelezően tartalmazza az akkreditációs díj befizetésének igazolását a 12/2013. (II.12.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. A beadandó dokumentumok listáját az alábbi táblázat részletezi.

A vizsgarendszer további szinttel bővíthető, ha

Feltétel Csatolandó dokumentum Kiegészítés
1. A vizsgarendszer önálló fejlesztésű és egyedi sajátosságokkal rendelkezik. II.1. Mutassa be a vizsgarendszer egyedi sajátosságait!  
2. A vizsgarendszer rendelkezik az adott szintre vonatkozó vizsgaleírással/vizsgaspecifikációval és hatósági vizsgaleírással. A hatósági vizsgaleírás részletes leírását és elemeit lásd itt.
A vizsgaleírás részletesen ismerteti a következőket:
  • a vizsga célja;
  • a célcsoport;
  • a vizsga szintbesorolása;
  • a vizsga nyelvtudás-fogalma (konstruktuma, elméleti keretei);
  • a vizsga felépítése és időbeosztása;
  • vizsgarészek súlyozása és annak indoklása;
  • jellegzetes célnyelvi helyzetek;
  • szövegtípusok és a szövegek hossza;
  • vizsgálandó készségek;
  • vizsgálandó nyelvi elemek (a nyelvi tartalom);
  • témakörök;
  • vizsgafeladat típusok;
  • feladatok száma, itemek száma, promptok száma;
  • standardizált utasítások (írásban teljesített) és vizsgavezetés (beszédkészség, szóbeli közvetítés);
  • pontozási/értékelési kritériumok;
  • az értékelés módszere, értékelési skálák;
  • teljesítményminimumok meghatározása a vizsga egészére vagy részeire (pl. mérési egységek vagy részvizsga);
  • link a kipróbált mintafeladatsorokhoz;
  • eredményszámítás módja (pl. pontok átváltása, utólagos korrekció, stb.).
II.3. Csatolja elektronikus adathordozón az adott szintre vonatkozó vizsgaleírást és annak rövidített, egységes formátumú és tartalmú változatát, a hatósági vizsgaleírást, amelyek a vizsgaközpontok hatósági ellenőrzésének alapját képezik.
II.5. Mellékeljen 2 teljes mintafeladatsort!
Mellékelje az íráskészség és közvetítési stb. feladatok mintamegoldásait, a beszédértés feladatok hanganyagait, továbbá az objektíven értékelt feladatok megoldókulcsait!
Mellékeljen videó felvételeket a beszédkészség méréséről!
II.6. Töltse ki a komplex nyelvvizsga mérési egységeit részletező táblázatot az adott szintre nézve!
II.7. Ismertesse a részeredmények kezelésének és az eredmények összesítésének módszerét, a súlyozás rendszerét (ha van ilyen), a vizsga teljesítmény-minimumainak meghatározási módszerét! Ha a vizsgarendszer részvizsga-bizonyítványt is kiad, azokra vonatkozóan is ismertesse az eredményösszesítés, a súlyozás és a teljesítményminimumok meghatározásának módszereit!
2.a) A komplex nyelvvizsga élő idegen nyelv esetében legalább négy mérési egységet tartalmaz.

2.b) A mért készségek teljesítési minimumai nem lehetnek alacsonyabbak a mérési egységenként megszerezhető összpontszám 40%-ánál.
Amennyiben a vizsgarendszer egy készséget (pl. közvetítés) két részvizsgában is mér, akkor mindkét részvizsgában külön-külön is teljesíteni kell 40%-ot a sikeres nyelvvizsgához.

2.c) Páros vizsgaként akkreditált/meghirdetett beszédkészség vizsga nem bonyolítható le egyéni vizsga formájában.

2.d) A vizsgaközpont honlapján minden vizsgarendszeréhez nyelvenként és szintenként legalább egy mintafeladatsort közzétesz, beleértve a megoldókulcsokat, az írásban teljesített szubjektív értékelésű feladatok mintamegoldásait, a beszédértés feladatok hanganyagait és a beszédkészség feladatokat is.

2.e) A vizsgaközpont biztosítja, hogy a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban olyan formátumú vizsgát tehessen, amilyenre jelentkezett.
3. A vizsgarendszer érvényes, a KER államilag elismert nyelvtudásszintjeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén minden nyelvi készségre vonatkozóan teljes körűen méri, és elkülönülten értékeli (kivéve klasszikus nyelvek esetén). Az értékelési rendszer illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz és nyelvtudásszinthez. Produktív készségeket mérő feladatok esetében az értékelési skála deskriptorai az adott szint követelményeit megfelelően tükrözik.
A vizsgarendszer minden szintjén megfelel a reprezentativitás, a diszkrimináció-mentesség (semlegesség) és a pozitív teszthatás követelményének.
A vizsga érvényességének megítéléséhez a Vizsgaleírás és a 2 mintafeladatsor szolgál (kiegészítve az íráskészség és közvetítés feladatok mintamegoldásaival, a beszédértés feladatok hanganyagaival, az objektív értékelésű feladatok megoldókulcsaival, a beszédkészség mérését bemutató videó felvételekkel). 3.a) A Vizsgaleírásban jól követhető módon kell a Közös Európai Referenciakeret szintleírásaihoz való illeszkedést megjeleníteni.

3.b) Nem bővíthető a vizsgarendszer olyan szinttel, amelyik kizárólag nem produktív nyelvi teljesítményt kiváltó, diszkrétpontos feladattípusokból áll.

3.c) Reprezentatívnak tekinthető az a vizsgarendszer, amely (hatályos 2016. július 1-től) minden produktív és receptív készséget legalább két eltérő típusú feladattal értékel, amelyek legalább két eltérő szöveg megértését vagy megalkotását mérik.
Ezen előírás vonatkozik minden 2016. július 1. előtt akkreditált vizsgarendszerre, ha a rendszerben az elmúlt 3 év átlagában évente legalább 1000 fő vizsgázott, és egyúttal volt olyan nyelve, amelyből vizsgázóinak száma egy vizsgaidőszakon belül legalább egy szinten minimum 50 fő volt. A két feltétel együttes teljesülése esetén a vizsgarendszer adott nyelvének egészére – szinttől, valamint profiltól és fajtától függetlenül – vonatkozik a reprezentativitási előírás.
A vizsgarendszeren belüli, a reprezentativitás nyelvenként eltérő szabályozásából adódó nyelvspecifikus eltéréseket a vizsgaleírások tartalmazzák.

3.d) A vizsgaleírás tartalmazza a meghivatkozott mellékleteket is.

3.e) A Hivatalnak benyújtott minta- és éles feladatsorok dokumentációja a felhasznált szövegek pontos forrásmegjelölését is tartalmazzák.

3.f) Beszédértés mérése nem történhet olvasás céljára írt szöveggel.
4. A vizsgarendszer az adott szinten is megbízhatóan méri a nyelvtudást. II.10. Ismertesse a megbízhatóság értékelésekor kapott és a vizsgarendszer működőképességét jellemző adatokat nyelvenként és szintenként! Demonstrálja, hogy a vizsgarészek megbízhatósága, az itemek nehézsége és minősége, a vizsgarészek közötti korreláció, továbbá a szubjektív értékelésű mérési egységek esetében az értékelők közötti megbízhatóság megfelelő mértékű!
Az eljárás(ok) ismertetése terjedjen ki az alkalmazott képletek és forrásaik közlésére.
A statisztikai mutatókat és elfogadható értékeiket az AK Statisztikai elvárások c. fejezete tartalmazza. Más összehasonlító eljárás alkalmazása esetén csatolja az elfogadható értékkel kapcsolatos hivatkozást.
Amennyiben a mutatók nem felelnek meg az előírásoknak, a vizsgaközpont az elemzésekből levont tanulságok alapján hosszú távú intézkedési tervet készít a vizsga megbízhatóságának és nehézségének javítása céljából.

A megfelelő minőség és nehézség biztosítása céljából ajánlott utólagos korrekciót végezni. Az utólagos korrekció módszereiről a vizsgaközpont a vizsgaszabályzatában tájékoztatja vizsgázóit.

Ismertesse, hogyan hasznosítja az elemzésekből levont tanulságokat az értékelési rendszer egészében, az új vizsgaanyagok fejlesztésében és a vizsgáztató képzésben!
Külföldi vizsgaközpontok esetében a magyarországi vizsgaeseményeken keletkezett adatokat, számításokat, elemzéseket és értelmezésüket kell benyújtani.
4.a) A R. 8. § (2) b. pontja értelmében a beszédkészséget és a szóbeli közvetítést mérő komponens kivételével vizsgafeladat az éles vizsgán történő felhasználástól számított 1 éven (azaz 12 hónapon) belül változatlan formában újból nem használható. Egy vizsgafeladat akkor változatlan formájú, ha a feladatban foglalt itemek közül akár csak egy is változatlan formájú, illetve a forrásszöveg akár csak egy mondata változatlan formájú. A vizsgavariánsok felhasználását feladatokra bontva, vagy ha egy szöveghez több feladat tartozik, akkor szövegenként kell nyilvántartani.

4.b) A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. A gépi értékelés kettős értékelésnek minősül. A kettős értékelést megfelelőképpen dokumentálni kell. Produktív írásbeli feladatoknál az értékelés előzetes standardizációja szükséges: feladat-specifikus típushibák megbeszélése és az értékelési skála alkalmazása az adott feladat teljesítménymintáin. Lásd még: Fogalomtár: vizsgabizottság, értékelő vizsgáztató.

4.c) A beszédkészség és szóbeli közvetítés feladatkészletének megújítására vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.d) A beszédkészség és szóbeli közvetítés battériák számára vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.e) A beszédkészség és szóbeli közvetítés feladatsorok összeállítására vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.f) A beszédkészség és szóbeli közvetítés battériákon belüli feladatsorok számára vonatkozó szabályokat A beszédkészség feladatok felhasználásának előírásai tartalmazza.

4.g) A szóbeli részvizsga beszédkészség vizsgarészéről – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. (lásd R. 4. § (1a)) A beszédkészség vizsgákat digitális hangfelvétel formájában, ellenőrzésre és (újra)értékelésre alkalmas minőségben, a vizsgák adatait és szereplőit megjelölve kell rögzíteni. Amennyiben hangfelvétel nem készül vagy nem készíthető, a vizsgázó háromfős vizsgabizottság előtt vizsgázik, amelynek minden tagja rendelkezik vizsgáztatói ID-vel.
5. A vizsgarendszer adott szintje a KER adott szintjéhez standardizált. II.11. Ismertesse részletesen a lefolytatott standardizációs eljárásokat (pl. az ismerkedési és tréning szakasz leírása, a kiválasztott eljárás(ok) indoklása, az értékítélet alapú eljárásokban résztvevő bírálók kiválasztásának szempontjai és megbízhatóságuk ellenőrzése, a döntési mechanizmusok leírása, az elvégzett vizsgálat(ok) körülményei, az adatok kezelése, az elemzések mikéntje)!
Csatolja a szintminősítő és standard megállapító értekezletek jegyzőkönyveit, a mintafeladatsorokat és a teljesítménymintákat. Szintenként az egyik benyújtott mintafeladatsor minden szubjektív értékelésű feladatához legalább egy standardizált teljesítménymintát kell benyújtani.
5.a) Vizsgarendszerek KER-hez történő standardizálása eltérő mértékű lehet.

A szintillesztési eljárásokról a Nyelvvizsgák Szintillesztése a Közös Európai Referenciakerethez c. kiadványban ill. a Szintillesztési Módszertani Segédlet kiadványban lehet részletesen tájékozódni (www.nyak.hu).
6. A vizsgaközpont hatékonyan meg tud felelni a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek.
A vizsgaközpont minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes, fel nem használt írásbeli feladatsorral.
A vizsgaközpont rendszeresen gyűjti a vizsgáztatók és vizsgázók véleményét és hasznosítja a tanulságokat.
II.12. Ismertesse, hogy a vizsgarendszer adott szintje hogyan felel meg a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek!
Ismertesse, hogyan gondozza a tartósan használt feladatokat!
Feladatbankok alkalmazása esetén fejtse ki, miként módosul a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeiként meghatározott tíz szakasz tartalma!
Amennyiben utólagos standardizációt, javítást alkalmaz, mutassa be a korrekciós folyamatot (milyen feladattípusokra, vizsgarészekre, a vizsgafolyamat mely szakaszaira vonatkozhat; milyen okok tehetik szükségessé)!
II.13. Csatolja a vizsgaanyag-fejlesztőknek/feladatíróknak kiadott feladatírói útmutatót!
II.14. Mellékelje a vizsgáztatás során felhasználandó eredménylapokat, vizsgajegyzőkönyveket!
II.15. Csatoljon nyilatkozatot, hogy minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes, fel nem használt írásbeli feladatsorral!
II.16. Mellékelje a vizsgázói/vizsgáztatói visszajelzések gyűjtéséhez használt kérdőívet/kérdőív mintát!
II.17. Számítógépes formátumú vizsga akkreditációs kérelméhez csatoljon nyilatkozatot a számítógépes vizsgáztatás alapelveinek tudomásul vételéről
II.18. Papíralapú és számítógépes formátumú vizsgarendszer együttes benyújtása esetén csatoljon hatástanulmányt a két vizsgaformátum felcserélhetőségéről.
6.a) A vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek differenciálása függ az alkalmazott feladattípustól és az együttkezelt adatok számától.

D. Számítógépes vizsgaformátum akkreditációja

Új számítógépes vizsgaformátumú vizsgarendszer akkreditációja, vagy már működő papíralapú vizsgarendszer számítógépes formátumra történő alakítása vagy számítógépes formátummal való kiegészítése esetén a kérelemnek a következő kiegészítő dokumentációt kell tartalmaznia:

  1. Mellékeljen egy dokumentumot, amelyben pontonként bemutatja:
    1. a vizsgáztatásra használandó informatikai rendszert;
      • a számítógépes rendszer technikai paramétereit;
      • a hálózat topológiáját, a kliens/szerver architektúrát, a saját illetve hosting rendszerben működtetett rendszert;
      • a felhasználni kívánt szoftvert, a szoftver fejlesztésével és használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a minőségbiztosítás legfontosabb elemeit;
      • a szoftver lehetőségeit az akkreditált nyelvvizsgarendszeren belüli (nyelvek), szintek, típusok kezelésére;
      • az elektronikus vizsgáztatásra használt szoftver egyes moduljait, valamint a definiált funkciókat (pl. központi feladattár modul, központi adminisztrációs modul, vizsgahelyszíneken használandó adminisztrációs modul, vizsgázói modul);
      • az informatikai rendszer befogadóképességét, fizikai és logikai korlátait;
      • a vizsgafeladatok elektronikus tárolásának technikai hátterét (vizsgadolgozat-tár);
      • vizsgadolgozat archiválásának rendszerét, a visszakereshetőség biztosításának módszerét a betekintés, felülvizsgálat, ellenőrzés céljából
    2. a vizsgarendszer különböző moduljaihoz és funkcióihoz (vizsgadolgozat-tár, feladatsorok vizsgázókhoz rendelése, értékelési modul stb.) tartozó jogosultsági rendszer felépítését;
    3. a rendszer fizikai (hardver, hálózati) és szoftveres biztonsági elemeit;
    4. a vizsgáztatási rendszerhez kapcsolódó informatikai katasztrófa-tervet.

  2. Ismertesse az alábbi pontokat:
    A vizsgaesemény előtt:
    1. Közvetlenül a vizsgáztatói rendszerben állítják össze a feladatsort az ott már korábban rögzített feladatok/itemek alapján, vagy a teljes feladatlapot a rendszeren kívül állítják össze valamilyen külső eszközzel (pl.: szövegszerkesztő), amelyet utána betöltenek a rendszerbe?
    2. Ha külső eszközzel, akkor hol és hogyan történik az összeállított feladatsor vizsgáztatói rendszerbe történő betöltése? Hogyan biztosítják a feladatsor biztonságát a rendszerbe történő betöltésig?
    3. Hogyan tárolja a vizsgaközpont a feladatsorokat felhasználás előtt és felhasználás után?
    4. Hogyan rendelődik egymáshoz a vizsgázó és a feladatsor?
    5. Milyen adatátviteli rendszeren keresztül jut el a feladatsor a központi rendszerből a vizsgahelyen használt számítógépes rendszerbe? Hogyan garantálható az adatátvitel biztonsága?
    6. Hogyan valósul meg a vizsgázók számítógépes azonosítása (előre vagy a vizsgahelyszínen generált felhasználói nevek, jelszavak vizsgázóhoz rendelésének rendszere, egyéb azonosítási technikák használata, a személyes adatok és a belépési adatok egymáshoz rendelésének folyamata)?

    A vizsgaesemény során:
    1. Hogyan valósul meg a bejelentkezés (egyszerre történő kezdés/eltolt kezdés lehetőségei)?
    2. Hogyan kezeli az azonosítási és egyéb technikai problémákat (jelen lévő/értesíthető technikai személyzet, informatikus, vizsgaszervező rendelkezésre állása, képesítése)?
    3. Hogyan biztosított, hogy a vizsgázók a számítógépen a vizsgázói felületen kívül más alkalmazást vagy weboldalt ne érhessenek el? Ha a vizsgázók használhatnak szótárt, hogyan biztosítja a vizsgaközpont a szótárhasználat lehetőségét?

    A vizsgaesemény után hogyan oldja meg a vizsgaközpont:
    1. a megoldások feladatokhoz rendelését,
    2. a megoldások gépi értékelését,
    3. a nem gépi értékelést,
    4. a végeredmény megállapítását (személyes ellenőrzés lehetősége).

  3. Nyújtsa be a BMR-t, mely tartalmazza a számítógépes vizsgáztatásra vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a BMR VIII. és XIV. pontjának kérdéseire.

  4. Csatoljon aláírt, lepecsételt nyilatkozatot a kérelemhez az alábbi elvek tudomásul vételéről!
    Alapelvek számítógépes vizsgáztatás esetén

  5. Csatoljon hatástanulmányt a papíralapú és a számítógépes vizsgaformátum felcserélhetőségéről.

    A számítógépes vizsga szervezéséhez a vizsgahelyek tekintetében is minden esetben akkreditációs eljárást kell lefolytatni. Az AK III. fejezetében látható, milyen feltételeknek kell megfelelnie a számítógépes vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelynek.

E. Kétnyelvű vizsgák egynyelvűsítése

Az eredetileg kétnyelvűként akkreditált vizsgarendszerek esetében a vizsgarendszert működtető vizsgaközpont kérelmezheti a vizsgarendszer egynyelvűvé alakítását, illetve egynyelvű változat párhuzamos működtetését. A Hivatal és a NYAT a hatályos jogszabályi környezetben minden egynyelvűsítésre vonatkozó beadvány esetében egyedileg jár el. Az eljárás megindításához szükséges dokumentumokat 2 nyomtatott példányban és 2 elektronikus adathordozón, Word és PDF formátumban, minden formátumban azonos tartalommal kell a Hivatalnak benyújtani.

Az egynyelvűsítési kérelem csak az egynyelvű vizsgává történő átalakításhoz szükséges változtatásokra irányulhat (közvetítés mérésének elhagyása, instrukciók és promptok idegen nyelvűvé alakítása). Az egynyelvűsítéssel össze nem függő változtatások rendszermódosításnak számítanak.

A kérelem az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

  1. Az egynyelvű vizsga Hatósági Vizsgaleírása,
  2. 2 mintafeladatsor: egy kétnyelvű és egy egynyelvű,
  3. Feladatírói / vizsgáztatói útmutató az egynyelvűsítés által érintett vizsgarészekhez/ feladatokhoz (amennyiben releváns),
  4. Vizsgaeredménylap-/jegyzőkönyvminta.

F. Vizsgarendszer módosítása

A R. 9. § (3) szerint ha a vizsgaközpont a vizsgarendszer bármely elemét meg kívánja változtatni, a Hivatalhoz erre irányuló kérelmet nyújt be. A vizsgaközpont a változtatás szándékát a kérelem benyújtása előtt módosítási tervvel jelzi a Hivatal felé. Változtatásra vonatkozó terv leghamarabb az eredeti vizsgarendszer-akkreditációt követő 1 év eltelte után nyújtható be. Külföldi vizsgarendszer módosítását csak a külföldi vizsgatulajdonos kezdeményezheti a magyarországi központon keresztül.

A tervezett módosítást részletesen meg kell indokolni. A módosítási tervet a Hivatal felkérésére a Testület (a) a jogszabályi háttér, (b) az Akkreditációs Kézikönyv és (c) az idegen nyelvi mérés nemzetközi elméleti és gyakorlati eredményei, továbbá a módosítás(ok) mértéke, szakmai indokoltsága alapján bírálja el, és a Hivatal dönt az indítható eljárásról, amely háromféle lehet:

  1. A vizsgaközpont bejelentési kötelezettségnek tesz eleget és értesíti a Hivatalt a Testület által a terv alapján jóváhagyott és azzal összhangban álló módosítások bevezetésének időpontjáról és módjáról.
  2. A vizsgaközpont a Testület által a terv alapján meghatározott, a módosítást alátámasztó dokumentációval együtt rendszermódosítási kérelmet nyújt be.
  3. Ha a vizsgarendszer módosításának terve az eredetileg definiált konstruktumot (mérendőt) érinti, akkor a vizsgaközpont új vizsgarendszer akkreditációjára irányuló kérelmet nyújt be. Új vizsgarendszer akkreditációját a vizsgaközpont az AK II. fejezet A pontja és a Kérelem új vizsgarendszer akkreditációja iránt űrlap szerint, az abban meghatározott mellékletek csatolásával kérheti.
Rendszermódosítási kérelem benyújtása esetén az eljárás megindításához szükséges dokumentumokat 2 nyomtatott példányban és 2 elektronikus adathordozón, Word és PDF formátumban, minden formátumban azonos tartalommal kell a Hivatalnak benyújtani. A rendszermódosítást alátámasztó dokumentációnak minden esetben tartalmaznia kell a teljes vizsgára vonatkozóan a változtatások felsorolását és indoklását, az aktualizált Hatósági Vizsgaleírást. A dokumentáció további részleteit a Testület a módosítási terv alapján határozza meg, és a következő dokumentációt kérheti:
  • 2 új mintafeladatsor (szóbeli és/vagy írásbeli),
  • feladatírói / vizsgáztatói útmutató,
  • szintillesztési dokumentáció,
  • a mintafeladatsorok megbízhatóságát alátámasztó statisztikák,
  • teljesítményminták,
  • a konstruktum-állandóság igazolása.

A Testület a változtatások által érintett vizsgarészek vonatkozásában az (a), (b), (c) pontokhoz kapcsolódó indokok és a módosítás(ok) mértéke, szakmai indokoltsága alapján egyéb dokumentáció benyújtását is kérheti. A bírálat eredményéről a Hivatal 60 napon belül értesíti a kérelmezőt.