Súlyos jogszabálysértések és szakmai hibák

Tájékoztatásul

A 137/2008. (V. 16.) Korm. rend 5/A. §-a rendelkezik az ellenőrzés témaköréről. A jogszabály szövege szerint:
 5/A. § (1) A Hivatal – valamint az általa kirendelt szakértő – a vizsgaközpontokat, vizsgarendszereket, vizsgahelyeket a munkaterve alapján ellenőrzi.
 (2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során
 a) betekinthet a vizsgaközpont és vizsgahely szakmai működésére vonatkozó irataiba, valamint a vizsgákon felhasznált írásbeli feladatlapokba,
 b) részt vehet a vizsgákon, és
 c) kérdéseket tehet fel a vizsgáztatóknak.
 (3) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az akkreditált vizsgaközpont, a vizsgarendszer egésze, illetve annak egy része vagy a vizsgahely nem felel meg a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézikönyvben foglalt előírásoknak, a vizsgaközpontot határidő kitűzésével felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére.
 (4) A Hivatal a vizsgaközpont akkreditációját legfeljebb három hónapra felfüggeszti, ha a vizsgaközpont a felhívásban foglaltaknak határidőn belül nem tesz eleget, az ellenőrzés eredményes lefolytatását akadályozza, ismételt vagy súlyos jogszabálysértést követ el.
 (5) A Hivatal az akkreditációt visszavonja a vizsga eredményére közvetlenül kiható, súlyos és ismételt szabálysértés esetén.
 (6) A felfüggesztésről, illetve a visszavonásról szóló határozatban a Hivatalnak rendelkeznie kell a visszavonás, illetve a felfüggesztés miatt szükséges pénzügyi, jogi és szervezési kérdések rendezésének módjáról. Az akkreditáció felfüggesztéséről, visszavonásáról szóló jogerős határozatot a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük azokat az eseteket, amelyek a vizsgázók érdekét, a vizsga biztonságát, szakmai és igazgatási garanciáit illetve a mérés szakmai színvonalát veszélyeztetik, vagyis adott esetben súlyos jogszabálysértésnek vagy súlyos szakmai hibának minősülhetnek.

jogszabályi hely AK előírás súlyos jogszabálysértés súlyos szakmai hiba az előírások megsértésének kockázata
2. § (5) Bizonyítvány szóbeli vizsga, vagy írásbeli vizsga, valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.   az egy vizsgaidőszakon belül tett vizsgák együtt-kezelése nem történik meg   bizonyítvány kiadásának biztonsága sérül; vizsgázó érdeke sérül
2. § (6) A nyelvvizsga a 2. § (2) bekezdésében felsorolt minden nyelvi készséget teljes körűen mér, a 2. § (3) bekezdésének figyelembe vételével. II.fej. A/3.
A vizsgarendszer érvényes, a KER államilag elismert nyelvtudásszintjeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén minden nyelvi készségre vonatkozóan teljes körűen méri, és elkülönülten értékeli (…).
A vizsgarendszer minden szintjén megfelel a reprezentativitás (…) követelményének.
Reprezentatívnak tekinthető az a vizsgarendszer, amely (…) minden produktív és receptív készséget legalább két eltérő típusú feladattal értékel, amelyek legalább két eltérő szöveg megértését vagy megalkotását mérik.
A vizsga nem mér minden nyelvi készséget teljes körűen. a mérés pontatlan, a nyelvtudásról szóló igazolás / bizonyítvány nem feltétlenül tükrözi a vizsgázó nyelvtudását
  A reprezentatív mintavétel nem valósul meg minden készség mérésében.

A vizsga érvényessége sérül: a vizsgafeladatok nem alkalmasak a vizsgaleírásban definiált nyelvtudásmodell mérésére (pl.: a feladatok nem illeszkednek a KER-hez vagy a vizsgaleíráshoz, a szövegek nem megfelelő minőségűek, tartalmúak, a megoldókulcs hibás, nem nyelvi készségek vagy háttértudás befolyásolják a sikerességet, a hangfelvétel rossz minőségű).
4. § (1) A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik, amely legalább két tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy az, aki a jelentkezőnek a nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgaközpont az írásbeli vizsga napján juttatja el a vizsgahelyszínre. A vizsgahelyszínre zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát. A vizsgázóval a vizsga eredményét a vizsgaközpontnak – a vizsgázó kérelmének megfelelően elektronikus vagy postai úton – a vizsga időpontját követően, legkésőbb harminc napon belül kell közölnie.
I.fej.1/4.
Vizsgáztató az lehet, aki megfelel a 137/2008. R. 10. § (1) és (3)-ban foglaltaknak. Szaknyelvi vizsgáztató az lehet, aki megfelel a 137/2008. R. 10. § (1) és (3)-ban, vagy a (4)-ben foglaltaknak.
I.fej.1/3.
A vizsgaközpont a szóbeli és írásbeli vizsgák battériáit köteles a központban biztonságos körülmények között tárolni, és a vizsga előtt a 137/2008. R. 4. § (1) és a Belső Működési Rendben meghatározott időpontban és módon a vizsgahelyekre eljuttatni.
egyfős vizsgabizottság;
összeférhetetlenség a vizsgázó és vizsgáztató között a Ptk. alapján
nem valósul meg az írásbeli vizsgaanyag szállítása az írásbeli napján;
nem készül bontási jegyzőkönyv
a központ a vizsga eredményét nem közli legfeljebb 30 nappal a vizsga után
 
felmerül az egyoldalú, elfogult értékelés, az értékelés esetleg nem objektív
felmerül a vizsgacsalás lehetősége,
a vizsgaanyag a vizsga előtt ismertté válhat
az eredményközlés határidejének elmulasztása a vizsgázónál érdeksérelmet eredményezhet
4. § (1a) A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. II.fej. A/4.
A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. A kettős értékelést megfelelőképpen dokumentálni kell.
Nem valósul meg a kettős értékelés.
A kettős értékelés nem megfelelően dokumentált.
Az értékelés megbízhatósága sérülhet.
4. § (1a) A szóbeli nyelvvizsgáról – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. A hangfelvételek megőrzésére a vizsgadolgozatok megőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vizsgázó, valamint a vizsgázó törvényes képviselője a vizsgázó minden nyelvvizsga-feladatát a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval együtt, továbbá szóbeli teljesítményének értékelését a vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napig megtekintheti, és a vizsgázó megoldásairól kézzel írott másolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé. A betekintésre, valamint a nyelvvizsga-feladatok másolására adott idő nem lehet kevesebb negyvenöt percnél. A betekintési lehetőséget úgy kell biztosítani, hogy az megelőzze a felülvizsgálati kérelem benyújtásának határidejét. II.fej. A/4.
A szóbeli részvizsga beszédkészség vizsgarészéről – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. (…) Minden ettől eltérő esetben / Amennyiben hangfelvétel nem készíthető, a vizsgázó háromfős vizsgabizottság előtt vizsgázik, amelynek minden tagja rendelkezik vizsgáztatói ID-vel.
a vizsgázó beleegyezése esetén sem készül hangfelvétel a szóbeli vizsgán
a vizsgázónak nem biztosítják a dolgozat megtekintését
a vizsgázó beleegyezése esetén sem készül hangfelvétel a szóbeli vizsgán, vagy az elkészült hangfelvétel alkalmatlan a vizsgák lebonyolításának és értékelésének ellenőrzésére, a részt vevők beazonosítására
felmerül a vizsgacsalás lehetősége,
a vizsga lebonyolítása és értékelése ellenőrizhetetlen
sérül a vizsgázó jogbiztonsága
4. § (3) A vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésével kapcsolatban, továbbá jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsgaközpont a döntését módosítja. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hozza meg a részletes szakmai indokolást tartalmazó döntését és erről a vizsgázót értesíti.   határidőn belül nem születik döntés a felülvizsgálati kérelmekről   sérül a vizsgázó joga a jogorvoslatra
4. § (4) A vizsgaközpont a vizsgáról a Hivatal elektronikus felületén nyelvvizsga-anyakönyvet állít ki. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont a vizsga időpontja előtt legalább 10 nappal nyitja meg. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont folyamatosan tölti fel a vizsgára történő beosztás, a vizsgáztató és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival. A vizsgázónak a vizsgára történő beosztását a vizsgaközpont legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon rögzíti, és erről egyidejűleg a vizsgázót értesíti. Az elektronikus nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsga időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül le kell zárni. Bizonyítványt a Hivatal csak teljes egészében kitöltött, szabályos nyelvvizsga-anyakönyv alapján állít ki.   a vizsgaközpont nem nyit meg minden anyakönyvet legalább 10 nappal a vizsga előtt

a vizsgaközpont nem tölti fel folyamatosan a vizsgaadatokat az anyakönyvre

az anyakönyv 10 nappal a vizsga előtt nem tartalmaz minden szükséges adatot

az anyakönyv vizsga után max. 90 nappal nincs lezárva.
  sérül a vizsga folyamatának követhetősége,

sérül az adatok felvételének és kezelésének tisztasága
8. § (1) Az a vizsgaközpont akkreditálható, amely
 c) angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelv vizsgáztatása esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelvekből legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja.
I.fej.1/4.
Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelvből nyelvenként legalább 5, egyéb nyelvekből nyelvenként legalább 3 nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy foglalkoztatását kell igazolni.
a vizsgaközpont az előírtnál kevesebb idegen nyelvi fejlesztőt, vizsgáztatót alkalmaz.   romolhat a vizsga szakmai színvonala
8. § (2) A vizsgaközpont feladatai, illetve működésére vonatkozó szabályok:
 a) minden akkreditált nyelvéből, minden szinten, évente legalább egyszer hirdet vizsgát;
 
a vizsgaközpont nem hirdet vizsgát minden nyelven és minden szinten évente legalább egyszer   sérül a vizsgázó azon joga, hogy akkreditált nyelvből évente legalább egyszer vizsgát tehessen
 b) egy-egy készség mérésére irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb egy vizsgaalkalommal használható fel a beszédkészség mérésére irányuló feladat kivételével; II.fej.A/4.
A R. 8. § (2) b. pontja értelmében a beszédkészséget mérő komponens kivételével vizsgafeladat az éles vizsgán történő felhasználástól számított 1 éven (azaz 12 hónapon) belül változatlan formában újból nem használható. Egy vizsgafeladat akkor változatlan formájú, ha a feladatban foglalt itemek közül akár csak egy is változatlan formájú, illetve a forrásszöveg akár csak egy mondata változatlan formájú.
Az AK rendelkezéseivel ellentétes vizsgafeladat-felhasználás történik (a vizsgavariánsok visszatérően ismétlődnek, és a feladatok cseréje nem felel meg az AK előírásainak). a vizsgafeladat nyilvánossá válhat, és ez által alkalmatlanná válhat a mérésre, vagy a vizsgázók számukra már ismerős feladatot kaphatnak
9. § (1) Az akkreditált vizsgarendszer:
 a) legalább három szinten egy, az adott szintre kidolgozott nyelvvizsgával a négy nyelvi alapkészséget méri, és elkülönülten értékeli;
 b) vizsgáinak belső érvényességét és megbízhatóságát minden vizsga alkalmával dokumentációval támasztja alá;
II.fej. A/2.
A komplex nyelvvizsga élő idegen nyelv esetében legalább négy mérési egységet tartalmaz.
II.fej. A/3.
A vizsgarendszer érvényes, a KER államilag elismert nyelvtudásszintjeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén minden nyelvi készségre vonatkozóan teljes körűen méri, és elkülönülten értékeli (…).
II.fej. A/4.
A vizsgarendszer minden szintjén megbízhatóan méri a nyelvtudást.
a vizsgaközpont nem készít az AK előírásai szerint a vizsgázói létszámok alapján statisztikát minden vizsgaidőszakról,  a) A vizsgaközpont nem végzi el az adott vizsgázói létszámra (együttkezelt eredményre) előírt statisztikai elemzéseket.
 b) Legalább 201 fő együttkezelt eredmény esetén az itemek, vizsgarészek, ill. értékelők mutatói 365 napon belül a vizsgák több mint egyharmadában nem felelnek meg az AK Statisztikai elvárások c. részében előírt értékeknek, és a vizsgaközpont nem tesz lépéseket a mutatók javítása céljából.
a vizsga minősége romolhat,
a vizsga minősége ellenőrizhetetlené válhat,
a vizsga nehézsége, minősége, megbízhatósága nem megfelelő
9. § (1) d) értékelési rendszere illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz. II.fej. A/3.
Az értékelési rendszer illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz és nyelvtudásszinthez. Produktív készségeket mérő feladatok esetében az értékelési skála deskriptorai az adott szint követelményeit megfelelően tükrözik.
a vizsgarendszer értékelési rendszere alkalmatlan az adott szintű nyelvtudás minősítésére a vizsga sikeressége nem feltétlenül fejezi ki azt, hogy a vizsgázó nyelvtudása az adott szinten megfelelő;
a vizsga sikertelensége ellenére is lehetséges, hogy a vizsgázó nyelvtudása a szintnek megfelelő