A nyelvvizsga szintjének illesztése a KER-hez

A szintillesztés főbb szakaszai a következők:

  • ismerkedési szakasz (familiarizáció),
  • specifikáció,
  • standardizálás,
  • belső empirikus validálás,
  • belső empirikus validálás ismételt feladatok (itemek) összehasonlító elemzésével.

A szintillesztés folyamata működő rendszerek esetén az adott vizsgarendszer kétéves akkreditált működési ciklusában nyelvenként, szintenként, a vizsgázók egy vizsgaidőszakra számolt átlagos létszámát (N) figyelembe véve a következőképpen zajlik:


kategória familiarizáció specifikáció standardizálás belső empirikus validálás belső empirikus validálás ismételt feladatok (itemek) összehasonlító elemzésével

N ≤ 200    
201 ≤ N ≤ 1000  
N > 1000

A már működő nyelvvizsgarendszerben a kétéves akkreditált működési ciklusban adott nyelv adott szintjén vizsgaidőszakonként átlagosan 201 főnél kevesebb vizsgázóval dolgozó vizsgák esetében a familiarizáció, a specifikáció és a standardizáció eljárásait kell elvégezni.

A kétéves akkreditált működési ciklusban az adott nyelvvizsgarendszer adott nyelvének adott szintjén vizsgaidőszakonként átlagosan 200 főnél több, de 1000 főnél nem több vizsgázóval rendelkező nyelvvizsgák esetében a familiarizáció, specifikáció és standardizáció eljárásain túl belső empirikus validálást is kell végezni.

A kétéves akkreditált működési ciklusban az adott nyelvvizsgarendszer adott nyelvének adott szintjén vizsgaidőszakonként átlagosan 1000 főnél több vizsgázóval dolgozó nyelvvizsgák esetében a familiarizáció, specifikáció, standardizáció és belső empirikus validálás mellett ismételten felhasznált feladatok (itemek) működésének összehasonlító elemzését végzi el a vizsgaközpont.

A szintillesztés a teljes vizsgamátrixot, tehát valamennyi vizsgarészt érinti.

A klasszikus nyelvek esetén a szintillesztés nem előírás.

Új akkreditációs kérelem esetén a vizsgarendszer nyilatkozik a várható vizsgázószámokról, ami a szintillesztési kategorizálás alapjául is szolgál. Vizsgarendszer akkreditációjának kérelmezésekor az egyes releváns szakaszok elvégzéséről a lenti táblázatban szereplő dokumentumok nyújtandók be.

Az alábbi táblázat tartalmazza a szintillesztési szakaszok céljait és az eljárást kísérő dokumentumokat. A vizsgaközpont a szintillesztést minden kétéves akkreditált működési ciklusban legalább egyszer, egy általa kiválasztott vizsgaidőszakban végzi el. Ekkor a skálaitemek analízisét is el kell végezni.

Szintillesztési szakaszok Célok Az eljárást kísérő dokumentumok Megjegyzés
1. Ismerkedési szakasz (familiarizáció) A KER mint elméleti alapvetés és gyakorlati útmutató megismerése. II.12.1. A KER-hez történő szintillesztés ismerkedési szakaszához csatolja a következőket:
  • Jelenléti ívek
  • Műhelymunka/tréning tematikája
  • A tréning során használt kérdőívek
  • Statisztikai elemzések a résztvevők KER ismereteinek megbízhatóságáról
  • Összefoglaló jelentés
Az ismerkedési szakasz kötelezően ismétlendő minden egyes értékítélet alapú eljárás lefolytatása előtt. A bírálók megbízhatóságát bizonyítani kell (az értékelők önmagukkal és más értékelőkkel összevetett következetességét ellenőrizni kell).
2. Specifikáció A tesztspecifikáció, a feladatok (itemek, értékelési skálák) KER-hez illesztése. II.3. Csatolja a Vizsgaleírást!
II.5. Mellékeljen 2 mintafeladatsort!
A vizsgarendszernek a KER-ben meghatározott nyelvtudást minden akkreditált szintjén minden nyelvi készségre vonatkozóan teljes körűen kell mérnie, és elkülönülten kell értékelnie.
3. Standardizálás A helyi mintateljesítmények és az adott KER szintre vonatkozó követelmények összevethetőségének biztosítása, a mintafeladatok közötti csereszabatosság biztosítása, az értékelés standardizálása. A teljesítményminimumok meghatározása. II.12.2. A KER-hez történő szintillesztés standardizálási szakaszához csatolja a következőket:
  • Jegyzőkönyv
  • Műhelymunka/tréning tematikája
  • Összefoglaló jelentés
  • Helyi standardizált teljesítményminták
A szintminősítés (benchmarking) mellett a standard megállapítás (teljesítményminimum meghatározása) is kötelező. Ajánlott eljárás a módosított Angoff módszer (tesztközpontú eljárás), melyet célszerű összevetni tanári értékítéletekkel, ill. item statisztikával (pl. nehézségi és diszkriminációs index vagy logit érték).
4. Belső empirikus validálás A mintafeladatok (és további feladatkészletek) belső érvényességének biztosítása. II.12.3. A KER-hez történő szintillesztés empirikus validálási szakaszához csatolja a következőket:
  • Kimutatás és elemzés új vizsgarendszer akkreditációjakor az előtesztelés statisztikai adatairól, megújítás esetében pedig az éles vizsga statisztikai adatairól,
  • Összefoglaló jelentés
Minden éles vizsgán használt feladatkészlet belső érvényességét vizsgálni kell.
5. Belső empirikus validálás ismételt feladatok (itemek) összehasonlító elemzésével A mintafeladatok (és további feladatkészletek rendszerszerű) belső érvényességének biztosítása.
  • Kimutatás és elemzés az ismételt feladatok (itemek) összehasonlító elemzésével történő validálási eljárás statisztikai adatairól,
  • Összefoglaló jelentés
Az eljárás javasolt módja: korreláció-analízis és a feladatok (itemek) átlagos nehézségének összehasonlítása.

A szintillesztés egyes szakaszainak részletes leírása a Nyelvvizsgák Szintillesztése c. kiadványban található.