I. fejezet: AZ AKKREDITÁLT VIZSGAKÖZPONT ÉS VIZSGAHELYE(I)

A. Az akkreditált vizsgaközpont működési feltételei

1. A működő vizsgaközpont

A működő vizsgaközpont alapító okirattal rendelkező oktatási intézmény vagy cégbejegyzéssel vagy bírósági nyilvántartásba vétellel létrejött jogi személy.

2. A vizsgaközpont vizsgarendszere(i)

A vizsgaközpont vizsgarendszere saját fejlesztésű, vagy rendelkezik felhatalmazással a külföldi vizsgarendszer magyarországi működtetésére.

3. A működő vizsgaközpont tárgyi feltételei

  1. A vizsgaközpont rendelkezik
    • megfelelő számú és méretű helyiséggel az ügyfélfogadásra, a munkatársak zavartalan munkavégzésére, a vizsgadolgozatok és egyéb dokumentáció tárolására;
    • megfelelő felszereltséggel a feladatíráshoz, a vizsgaanyagok biztonságos tárolásához, a vizsgaszervezéshez, a vizsgák lebonyolításához;
    • közönségkapcsolat tartására szolgáló infrastruktúrával, elektronikus tájékoztató felülettel, nyomtatott anyagokkal.

  2. A vizsgaközpont a szóbeli és írásbeli vizsgák battériáit köteles a központban biztonságos körülmények között tárolni, és a vizsga előtt a 137/2008. (V. 16.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 4. § (1) és a Belső Működési Rendben (továbbiakban: BMR) meghatározott időpontban és módon a vizsgahelyekre eljuttatni.

  3. A vizsgadolgozatokat és az írásbeli és szóbeli feladatokat, a megírt dolgozatokat, a szóbeli vizsgák hangfelvételeit és a vizsgafejlesztéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó minden dokumentumot a vizsgaközpont vagy a külföldi vizsgarendszer székhelye köteles 3 évig (36 hónapig) megőrizni és ellenőrzés alkalmával bemutatni.

  4. A vizsgaközpont eleget tesz a R. 8. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak, figyelembe véve a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, továbbá a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásairól) előírásait, annak figyelembevételével, hogy nem adható felmentés az adott vizsgabizonyítványban megkövetelt készségek mérése és értékelése alól. Hangsúlyozandó, hogy a R. 8. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak értelmében a vizsgaközpont a fogyatékkal élő vizsgázók számára a fogyatékosságának megfelelő vizsgakörülményeket teremt az esélyegyenlőség biztosítása érdekében; míg a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (továbbiakban: BTMN) esetében ilyen speciális követelmények nincsenek. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet értelmében, a pedagógiai szakszolgálati intézmények járási szakértői bizottságként eljáró feladatellátási helyei (jellemzően járási tagintézményei) a BTMN, a pedagógiai szakszolgálati intézmények megyei (ezt megelőzően megyei és országos) szakértői bizottságként eljáró feladatellátási helyei (jellemzően székhelyintézményei és szakosított tagintézményei) a BTMN és a sajátos nevelési igény/fogyatékosság diagnosztizálására jogosultak. Mivel a BTMN nem minősül fogyatékosságnak, ezért a járási szakértői bizottságok által kiállított szakértői véleményekben javasolt kedvezmények a nyelvvizsgáztatás során nem vehetők figyelembe, a megyei (ezt megelőzően megyei és országos) szakértői bizottságok által kiállított szakértői véleményekben javasolt kedvezmények pedig a nyelvvizsgáztatás során akkor vehetők figyelembe, ha a diagnózis sajátos nevelési igényt/fogyatékosságot jelez. A vizsgaközpont a BMR-ben tájékoztatást ad az elfogadható szakvélemények és az igénybe vehető többletkedvezmények köréről.

  5. A vizsgaközpont biztosítja vizsgázóinak a betekintés lehetőségét, amelynek során a vizsgázó, valamint törvényes képviselője a vizsga eredményének közlésétől számított tizenöt napig meghallgathatja saját beszédkészség-vizsga teljesítményét, valamint megtekintheti minden megoldott nyelvvizsga-feladatát és megoldásainak értékelését, továbbá minden megoldásáról kézzel írott másolatot készíthet. A vizsgaközpont biztosítja a feladatok és az értékelési útmutató rendelkezésre állását. A betekintés körülményeit, feltételeit a vizsgaközpont határozza meg a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 107/A. § (8) értelmében.

4. A működő vizsgaközpont személyi feltételei

  1. A vizsgaközpont rendelkezik felelős vezetővel; a szükséges személyi állománnyal az adminisztratív feladatok ellátásához, az informatikai feladatok ellátásához, a gazdasági/pénzügyi feladatok ellátásához, a szóbeli vizsgáztatáshoz, az írásbeli vizsgák értékeléséhez, a teremfelügyelethez és a vizsgafejlesztéshez, feladatíráshoz.

  2. Vizsgáztató az lehet, aki megfelel a R. 10. § (1) és (3)-ban foglaltaknak. A vizsgáztató megfelelő képzettséggel rendelkező, egy adott nyelvből egy adott vizsgarendszer szerinti vizsgáztatásra a vizsgaközpont által kiképzett, vizsgáztatói azonosítóval rendelkező személy. Szaknyelvi vizsgáztató az lehet, aki megfelel a R. 10. § (1) és (3)-ban, vagy a (4)-ben foglaltaknak.

  3. Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelvből nyelvenként legalább 5, egyéb nyelvekből nyelvenként legalább 3 nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy alkalmazását kell igazolni.

  4. A vizsgaközpont rutinszerű rendszert működtet a szóbeli és írásbeli vizsgáztatók alap- és továbbképzésére, ezek során betartja a következő előírásokat: a vizsgaközpont vizsgáztatókat képez ki az általa működtetett vizsgarendszerben való vizsgáztatási feladatok elvégzésére; évente továbbképzést szervez, amelyre a vizsgáztatók kötelező alapképzését követően kerül sor, s melynek részeként a vizsgáztatók felfrissítik a Közös Európai Referenciakeretre (továbbiakban: KER) vonatkozó és vizsgáztatói ismereteiket a standardizált értékelés biztosításának céljából. A vizsgáztatói alap- és továbbképzést azok a vezető munkatársak tarthatják, akik legalább öt éve a vizsgarendszer állandó vizsgáztatói, új rendszer esetében pedig azok, akik a vizsga kidolgozói és legalább ötéves oktatási és vizsgáztatási tapasztalattal rendelkeznek.

  5. A beszédkészség-vizsgákat minimálisan két vizsgáztatóból álló vizsgabizottság folytatja le, akik a szóban teljesített vizsgarész(ek) lebonyolítását és értékelését végzik. Szóban teljesített vizsgarész esetében a vizsgabizottság tagjai közül legalább kettő jelen van a vizsgán; az értékelés történhet a vizsgák során és/vagy azoktól térben és időben eltérően is. Számítógépes vizsgaformátum esetén, ha a kettős értékelés a vizsgáról készült felvétel alapján teljesül, nem szükséges két vizsgáztató jelenléte a vizsga helyszínén.

  6. A vizsgaközpont vezetője felelős az összeférhetetlenségi előírások betartásáért. Összeférhetetlenség áll fenn annak a vizsgáztatónak az esetében, aki a vizsgázót tanította a vizsgát megelőző egy éven belül egy kurzus időtartama alatt (30 tanóra; 1 tanóra=45 perc); vagy a vizsgát megelőző három hónapon belül bármilyen időtartamú kurzuson jogviszonytól és oktatási formától függetlenül; vagy aki a vizsgázónak a Ptk. szerinti hozzátartozója, vagy vele üzleti kapcsolatban áll; továbbá akit a vizsgázó teljesítményének objektív megítélésében bármilyen egyéb körülmény befolyásolhat. A szóbeli vizsgáztató és az írásbeli értékelő írásban nyilatkozik arról, hogy adott vizsgázó vagy adott vizsgázói csoport bármely tagja és közte nem áll fenn összeférhetetlenség. Ez alól kivételt képeznek a vizsgázói kóddal azonosított írásban teljesített vizsgarészek értékelői.

  7. Az összeférhetetlenség kizárása érdekében a vizsgaközponthoz és vizsgahelyeihez köthető munkatársak, azaz a felelős vezetők, ügyintézők, informatikusok, valamint a vizsgafejlesztésben és vizsgáztatásban részt vevő szakemberek nem vizsgázhatnak a vizsgaközpont vizsgarendszerein belül. Kivétel alá esnek azok a vizsgarendszerek, amelyek máshol nem letehető vizsgákat kínálnak. Ezekben az esetekben a vizsgaközpont felelős vezetője részére a vizsgázónak bejelentési kötelezettsége van, a vizsgaközpont pedig előre kidolgozott eljárás alapján belső ellenőrzést folytathat. A vizsgaközpont köteles minderről az érintett munkatársakat tájékoztatni.

5. A vizsgaközpont zavartalan működésének feltételei

  1. A vizsgaközpont rendelkezik Belső Működési Renddel, amelyben a feladatkörök, a jogosultságok, a folyamatok és a vis maior esetek kezelése pontosan szabályozottak, és amely megfelel a R. 3. §, 4. § és 8. §-ban foglaltaknak. A vizsgaközpont és a vizsgahely(ek) viszonya jól szabályozott. Amennyiben a vizsgaközpont egyben vizsgahely is, megfelel a vizsgahelyekkel szemben támasztott összes követelménynek.

  2. A vizsgaközpont BMR-je legalább évente frissített formában szabályozza a vizsgaközpont által át nem ruházható feladatokat. Amennyiben a vizsgaközpont a BMR-ben feltüntetett szabályozások bármelyikén változtat, a BMR frissítésének és a REX-re történő feltöltésének határideje azon vizsgaidőszak előtti 10. nap, amelyet a változtatás először érint.

  3. A vizsgaközpont tervszerűen és dokumentáltan ellenőrzi vizsgahelyeinek működését és az általuk szervezett vizsgák bonyolítását. A jogszabályba ütköző vagy szakszerűtlen működésért a vizsgaközpontot terheli a felelősség.

  4. A vizsgaidőszak egy legfeljebb 30 napos időszak, amelyen belül az adott vizsgaközpont által szervezett nyelvvizsgákra jelentkező vizsgázók komplex vagy résznyelvvizsgát tesznek. Egy naptári napon csak egy vizsgaidőszakhoz tartozó vizsgák tarthatóak, és a vizsgaidőszakok egymással nem fedhetnek át. A vizsgaidőszak kezdetét és végét a vizsgaközpont határozza meg, és az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya (továbbiakban: Hivatal) által szabott határidőre feltünteti a REX-en.

  5. Adott vizsgaidőszak az első vizsgaalkalom napjától az utolsó vizsgaalkalom napjáig tart. Egy vizsgaidőszakban a vizsgaközpontban és vizsgahelyein szintenként és nyelvenként csak egyetlen írásbeli vizsgaalkalom, de több beszédértés és beszédkészség vizsgaalkalom fordulhat elő.

  6. Írásbeli vizsgaalkalom esetében az írásbeli részvizsga szintenként, nyelvenként és fajtánként a vizsgaközpont összes vizsgahelyén azonos napon és maximálisan 30 perc eltéréssel azonos időpontban kezdődik, és az összes azonos szintű, nyelvű, fajtájú és profilú vizsgára jelentkezett vizsgázó azonos feladatsort old meg. Beszédértés vizsgaalkalom esetében a beszédértés vizsgarész szintenként, nyelvenként és fajtánként a vizsgaközpont összes vizsgahelyén maximálisan 15 perc eltéréssel azonos időpontban kezdődik. Az összes azonos szintű, nyelvű, fajtájú és profilú vizsgára jelentkezett vizsgázó azonos feladatsort old meg, kivéve zsilipelés esetén, mikor egy vizsgaalkalom során egymás után több vizsga is lebonyolítható egy azonos feladatsorral. Minden más esetben a beszédértés vizsgák különböző vizsgaalkalmaknak minősülnek, ezért az akár csak egyetlen feladatban is azonos vizsgaanyag egy éven (12 hónapon) belüli ismételt felhasználásnak számít. Beszédkészség vizsgaalkalmon az adott vizsgahelyen történő, azonos időpontban kezdődő, azonos szintű, nyelvű és fajtájú beszédkészség vizsgákat értjük vizsgabizottságtól függetlenül. A beszédkészség és szóbeli közvetítés feladatsorainak összeállítására, a battériákon belüli feladatsorok számára, a battériák mennyiségére, valamint a feladatkészlet megújítására vonatkozó előírásokat az Akkreditációs Kézikönyv (továbbiakban: AK) II. A. 4. c. pontja tartalmazza.

  7. A vizsgaközpont biztosítja, hogy a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban olyan formátumú vizsgát tehessen, amilyenre jelentkezett.