II. fejezet: AZ AKKREDITÁLT VIZSGARENDSZER

F. Súlyos jogszabálysértések és szakmai hibák

A 137/2008. (V. 16.) Korm. rend 5/A. §-a rendelkezik az ellenőrzés témaköréről. A hatósági ellenőrzés menetének és kimenetének részletes leírását az AK I. F. pont tartalmazza.

Az alábbi táblázatban azok az esetek szerepelnek, amelyek a vizsgázók érdekét, a vizsga biztonságát, szakmai és igazgatási garanciáit, illetve a mérés szakmai színvonalát veszélyeztetik, vagyis adott esetben súlyos jogszabálysértésnek vagy súlyos szakmai hibának minősülhetnek.

Jogszabályi hely AK-előírás Súlyos jogszabály­sértés Súlyos szakmai hiba Az előírások megsértésé­nek kockázata
2. § (5) Bizonyítvány szóbeli vizsga, vagy írásbeli vizsga, valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaköz­pontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Az egy vizsgaidőszakon belül tett vizsgák együttkezelése nem történik meg. A bizonyítvány kiadásának biztonsága sérül; a vizsgázó érdeke sérül.
2. § (6) A nyelvvizsga a 2. § (2) bekezdésében felsorolt minden nyelvi készséget teljeskörűen mér, a 2. § (3) bekezdésének figyelembevételével. AK II. A. 3.
A vizsgarendszer a KER államilag elismert nyelv­tudásszintjeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén és minden nyelvi készségre vonatkozóan teljeskörűen és érvényesen méri, és elkülönülten értékeli (…).
A vizsgarendszer minden szintjén megfelel a reprezentativitás (…) követel­ményének.
Reprezentatívnak tekinthető az a vizsgarendszer, amely (…) minden produktív és receptív készséget legalább két eltérő típusú feladattal értékel, amelyek legalább két eltérő szöveg megértését vagy megalkotását mérik.
A vizsga nem mér minden nyelvi készséget teljes­körűen. A mérés pontatlan, a nyelvtudásról szóló igazolás / bizonyítvány nem feltétlenül tükrözi a vizsgázó nyelvtudását.
A reprezentatív mintavétel nem valósul meg minden készség mé­résében.

A vizsga érvényessége sérül: a vizsgafeladatok nem alkalmasak a vizsgaleírásban definiált nyelvtudás-modell mérésére (pl.: a feladatok nem illeszkednek a KER-hez vagy a vizsga­leíráshoz, a szövegek nem megfelelő minőségűek, tartalmúak, a megoldókulcs hibás, nem nyelvi készségek vagy a háttértudás befolyásolják a sikeres­séget, a hang­felvétel rossz minőségű).
4. § (1) A nyelv­vizsgáztatás az akkreditált vizsga­központ által dele­gált bizottság előtt történik, amely legalább két tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy az, aki a jelentkezőnek a nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett. AK I. A. 4. b.
Vizsgáztató az lehet, aki megfelel a 137/2008. R. 10. § (1) és (3)-ban foglaltaknak. Szaknyelvi vizsgáztató az lehet, aki megfelel a 137/2008. R. 10. § (1) és (3)-ban, vagy a (4)-ben foglaltaknak.
Egyfős vizsga­bizottság.





Összeférhetet­lenség a vizsgázó és vizsgáztató között a Ptk. alapján.
Felmerül az egyoldalú, elfogult értékelés, az értékelés esetleg nem objektív.


Felmerül a vizsgacsalás lehetősége.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgaközpont az írásbeli vizsga napján juttatja el a vizsgahelyszínre. A vizsgahelyszínre zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontásáról jegyző­könyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát. A vizsgázóval a vizsga eredményét a vizsgaközpontnak – a vizsgázó kérelmének megfelelően elektronikus vagy postai úton – a vizsga időpontját követően, legkésőbb harminc napon belül kell közölnie. AK I. A. 3. b.
A vizsgaközpont a szóbeli és írásbeli vizsgák battériáit köteles a köz­pontban biztonságos körülmények között tárolni, és a vizsga előtt a 137/2008. R. 4. § (1) és a Belső Működési Rendben meghatározott időpontban és módon a vizsgahelyekre eljuttatni.
Nem valósul meg az írásbeli vizsga­anyag szállítása az írásbeli napján.

Nem készül bontási jegyzőkönyv.


A központ a vizsga eredményét nem közli legfeljebb 30 nappal a vizsga után.
A vizsgaanyag a vizsga előtt ismertté válhat.





Az eredmény­közlés határ­idejének el­mulasztása a vizsgázónál érdeksérelmet eredményez­het.
4. § (1a) A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. AK II. A. 4. b.
A nyelvvizsgán a vizsgázó min­den egyes nyelvi teljesít­ményét két értékelő értékeli. A kettős értékelést megfelelőkép­pen dokumen­tálni kell.
Nem valósul meg a kettős értékelés.
A kettős értékelés nem megfelelően dokumentált.
Az értékelés megbízhatósága sérülhet.
4. § (1a) A szóbeli nyelvvizsgáról – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. A hangfelvételek megőrzésére a vizsgadolgozatok megőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vizsgázó, valamint a vizsgázó törvényes képviselője a vizsgázó minden nyelvvizsga­feladatát a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval együtt, továbbá szóbeli teljesítményének értékelését a vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napig megtekintheti, és a vizsgázó megoldásairól kézzel írott másolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé. A betekintésre, valamint a nyelvvizsga-feladatok másolására adott idő nem lehet kevesebb negyvenöt percnél. A betekintési lehetőséget úgy kell biztosítani, hogy az megelőzze a felül­vizsgálati kérelem benyújtásának határ­idejét. AK II. A. 4. d.
A szóbeli rész­vizsga beszéd­készség vizsga­részéről – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. (…) Minden ettől eltérő esetben / Amennyiben hangfelvétel nem készíthető, a vizsgázó háromfős vizsgabizottság előtt vizsgázik, amelynek minden tagja rendelkezik vizsgáztatói azonosítóval és aktív vizsgáztatói státusszal.
A vizsgázó beleegyezése esetén sem készül hangfelvétel a szóbeli vizsgán.







A vizsgázónak nem biztosítják a dolgozat megtekintését.
A vizsgázó beleegyezése esetén sem készül hang­felvétel a szóbeli vizsgán, vagy az elkészült hangfel­vétel alkalmatlan a vizsgák lebonyolításá­nak és értékelésének ellenőrzésére, a résztvevők azonosítására. Felmerül a vizsgacsalás lehetősége,
a vizsga le­bonyolítása és értékelése ellenőrizhetet­len.





Sérül a vizsgázó jogbiztonsága.
4. § (3) A vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napon belül felül­vizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésével kapcsolatban, továbbá jogszabálysértésre vagy az eredmény-számításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsga­központ a döntését módosítja. A vizsga­központ vezetője a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hozza meg a részletes szakmai indokolást tartalmazó döntését, és erről a vizsgázót értesíti. Határidőn belül nem születik döntés a felülvizsgálati kérelmekről. Sérül a vizsgázó joga a jogorvoslatra.
4. § (4) A vizsga­központ a vizsgáról a Hivatal elektronikus felületén nyelvvizsga-anyakönyvet állít ki. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont a vizsga időpontja előtt legalább 10 nappal nyitja meg. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont folyamatosan tölti fel a vizsgára történő beosztás, a vizsgáztató és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival. A vizsgázónak a vizsgára történő beosztását a vizsgaközpont legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon rögzíti, és erről egyidejűleg a vizsgázót értesíti. Az elektronikus nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsga időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül le kell zárni. Bizonyítványt a Hivatal csak teljes egészében kitöltött, szabályos nyelvvizsga-anyakönyv alapján állít ki. A vizsgaközpont nem nyit meg minden anyakönyvet legalább 10 nappal a vizsga előtt.


A vizsgaközpont nem tölti fel folyamatosan a vizsgaadatokat az anyakönyvre.


Az anyakönyv 10 nappal a vizsga előtt nem tartalmaz minden szükséges adatot.


Az anyakönyv vizsga után max. 90 nappal nincs lezárva.
Sérül a vizsga folyamatának követhetősége.


Sérül az adatok felvételének és kezelésének tisztasága.
8. § (1) Az a vizsga­központ akkreditálható, amely
c) angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelv vizsgáztatása esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelvekből legalább három nyelv­vizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja.
AK I. A. 4. c.
Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelvből nyelvenként legalább öt, egyéb nyelvekből nyelvenként legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy foglalkoztatását kell igazolni.
A vizsgaközpont az előírtnál kevesebb idegen nyelvi fejlesztőt, vizsgáztatót alkalmaz. Romolhat a vizsga szakmai színvonala.
8. § (2) A vizsga­központ feladatai, illetve működésére vonatkozó szabályok:
a) minden akkreditált nyelvéből, minden szinten, évente legalább egyszer hirdet vizsgát;
A vizsgaköz­pont nem hirdet vizsgát minden nyelven és minden szinten évente legalább egyszer. Sérül a vizsgázó azon joga, hogy akkreditált nyelvből éven­te legalább egyszer vizsgát tehessen.
b) egy-egy készség mérésére irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb egy vizsgaalkalommal használható fel a beszédkészség mérésére irányuló feladat kivételével; AK II. A. 4.
A R. 8. § (2) b. pontja értelmében a beszédkészséget mérő komponens kivé­telével vizsga­feladat az éles vizsgán történő felhasználástól számított egy éven (azaz 12 hónapon) belül változatlan formában újból nem használ­ható. Egy vizsgafeladat akkor változatlan formájú, ha a feladatban foglalt itemek közül akár csak egy is változatlan formájú, illetve a forrásszöveg akár csak egy mondata változatlan formájú.
Az AK rendelkezéseivel ellentétes vizsgafeladat-felhasználás történik (a vizsgavariánsok visszatérően ismétlődnek, és a feladatok cseréje nem felel meg az AK előírásainak). A vizsgafel­adat nyilvánossá válhat, és ez által alkalmatlanná válhat a mérésre, vagy a vizsgázók számukra már ismerős feladatot kaphatnak.
9. § (1) Az akkreditált vizsgarendszer:
a) legalább három szinten egy, az adott szintre kidolgozott nyelvvizsgával a négy nyelvi alapkészséget méri, és elkülönülten értékeli;
b) vizsgáinak belső érvényességét és megbízhatóságát minden vizsga alkalmával dokumentációval támasztja alá;
AK II. A. 2. a.
A komplex nyelvvizsga élő idegen nyelv esetében legalább négy mérési egységet tartalmaz.

AK II. A. 3.
A vizsgarend­szer a KER államilag elismert nyelvtudásszint­jeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén és minden nyelvi készségre vonatkozóan teljeskörűen és érvényesen méri, és elkülönülten értékeli (…).

AK II. A. 4.
A vizsgarend­szer minden szintjén megbízhatóan méri a nyelvtudást.
A vizsgaköz­pont nem készít az AK előírásai szerint a vizsgázói lét­számok alapján statisztikát minden vizsga­időszakról. a) A vizsga­központ nem végzi el az adott vizsgázói lét­számra (együttkezelt eredményre) előírt statisztikai elemzéseket. b) Legalább 201 fő együttkezelt eredmény esetén az itemek, vizsgarészek, ill. értékelők mutatói 365 napon belül a vizsgák több mint egyharmadá­ban nem felelnek meg az AK Statisztikai elvárások c. részében előírt értékeknek, és a vizsgaközpont nem tesz lépéseket a mutatók javítása céljából. A vizsga minősége romolhat,
a vizsga minősége ellenőrizhetet­lenné válhat, a vizsga nehézsége, minősége, megbízható­sága nem megfelelő.
9. § (1) d) értékelési rendszere illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz. Az értékelési rendszer illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz és nyelvtudásszint­hez. Produktív készségeket mérő feladatok esetében az értékelési skála deskriptorai az adott szint követelményeit meg­felelően tükrözik. A vizsgarendszer értékelési rendszere alkalmatlan az adott szintű nyelvtudás minősítésére. A vizsga sikeressége nem feltétlenül fejezi ki azt, hogy a vizsgázó nyelvtudása az adott szinten megfelelő; a vizsga sikertelensége ellenére is lehetséges, hogy a vizsgázó nyelv­tudása a szintnek megfelelő.