II. fejezet: AZ AKKREDITÁLT VIZSGARENDSZER
A. Az akkreditált vizsgarendszer működési feltételei
Vizsgarendszer akkreditációja kérelmezhető és megújítható, amennyiben a vizsgarendszer teljesíti a következő feltételeket:
1. A vizsgarendszer önálló fejlesztésű és egyedi sajátosságokkal rendelkezik.
A működő vizsgaközpont alapító okirattal rendelkező oktatási intézmény vagy cégbejegyzéssel vagy bírósági nyilvántartásba vétellel létrejött jogi személy.
2. A vizsgarendszer rendelkezik vizsgaleírással/vizsgaspecifikációval és hatósági vizsgaleírással. A vizsgaleírás és hatósági vizsgaleírás elemeit ld.: A vizsgarendszer alapdokumentumai című fejezetben.
- A komplex nyelvvizsga élő idegen nyelv esetében legalább négy vizsgarészt tartalmaz. Az akkreditációért folyamodó vizsgaközpont a vizsgarendszer akkreditációs beadványában eldöntheti, hogy kiad-e a vizsgázónak akkor is bizonyítványt, ha csak az írásbeli
vagy csak a szóbeli vizsgán érte el a megfelelési és a teljesítési minimumot. Külföldi vizsgarendszer magyarországi bizonyítványkiadása megegyezik a külföldi vizsgatulajdonos által folytatott gyakorlattal.
Amennyiben a vizsgaközpont a részbizonyítvány kiadásáról szóló döntését módosítani kívánja, ez rendszermódosításnak minősül, és jóváhagyását kérnie kell.
- A mért készségek teljesítési minimumai nem lehetnek alacsonyabbak a vizsgarészenként megszerezhető összpontszám 40%-ánál.
Amennyiben a vizsgarendszer egy készséget (pl. közvetítés) két részvizsgában is mér, akkor mindkét részvizsgában külön-külön is teljesíteni kell 40%-ot a sikeres nyelvvizsgához. Egy feladat és az arra adható összpontszám csak egy vizsgarészhez sorolható a teljesítési minimum meghatározásakor.
Integrált feladatok esetében, ahol egyes részpontszámok különböző készségekre vonatkoznak (pl. közvetítő készség mérését szolgáló feladat során értelemszerűen olvasáskészséget is lehet mérni és külön pontozni), a vizsgaközpont eldöntheti, hogy az adott integrált feladatot melyik készség vizsgarészhez sorolja.
Célszerű azt a készséget kiválasztani, amelyik a feladat teljesítéséhez a leginkább szükséges, vagy a mérés során nagyobb hangsúlyt kap a pontozásban. Olyan beszédkészség-vizsgán, ahol a beszédértést külön is értékelik, nem lehet a részpontokat két vizsgarész (beszédkészség és beszédértés) teljesítési minimumaihoz külön beszámítani.
A megfelelési minimum az a százalékban kifejezett vizsgapontszám (vizsgaközpontonként változó, általában 60%), amit a vizsgázóknak az összes feladat pontszámainak összesítése esetében kell elérniük az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez.
A megfelelési minimumot a vizsgaközpont határozza meg. Sem a teljesítési minimum, sem a megfelelési minimum elérésének megállapításakor nem alkalmazható kerekítés.
- Szaknyelvi vizsgarendszer akkor akkreditálható, ha az adott szaknyelv a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.) által meghatározott képzési területtel azonos, vagy annak részeként felsorolt.
A szaknyelvi vizsga a szaknyelv ismeretét valamennyi készségben legalább egy feladattal méri.
- A vizsgaprofil általános vagy szaknyelvi vizsgarendszeren belüli speciális nyelvhasználati terület, amely már akkreditált vagy új, akkreditációra benyújtott vizsgarendszer egyedi elágazása. A vizsgaprofil maximum két szinten vezethető be. A profil a vizsgarendszer által megcélzott vizsgázói populáció egy szűkebb csoportjának
speciális nyelvhasználati igényeire épül, melyek jól beazonosítottak, és a profil bevezetését igényfelmérés támasztja alá. A profil mind általános, mind szaknyelvi vizsgarendszer esetében minden készség esetében legalább egy feladattal célzottan méri az adott nyelvhasználati területhez kapcsolódó nyelvtudást, feladattípusai eltérhetnek a kiinduló vizsgarendszer feladataitól.
Egy adott vizsgaprofilra jelentkező vizsgázó csak a megnevezett profilban teljesítheti az írásbeli és szóbeli részvizsgákhoz tartozó vizsgarészeket. Egy vizsgarendszeren belül a profilok maximális száma három lehet.
- A vizsgaközpont honlapján minden vizsgarendszeréhez nyelvenként és szintenként legalább egy mintafeladatsort közzétesz. A mintafeladatsor magában foglalja az objektív értékelésű feladatok megoldókulcsait és az írásban teljesített szubjektív értékelésű feladatok mintamegoldásait,
a beszédértés feladatok hanganyagait és a beszédkészség feladatokat is. A mintafeladatsor céljai a következők: (1) az akkreditációs eljárás során annak bizonyítása, hogy a vizsgarendszer megfelelően képzett szakembergárdával rendelkezik és a folyamatszerű követelményeket megfelelően betartva képes a vizsgaleírásban definiált nyelvtudás megbízható és érvényes mérésére;
(2) a követendő jó példa bemutatása a feladatfejlesztők számára; (3) tájékoztatás nyújtása a potenciális vizsgázók és érdeklődők számára.
3. A vizsgarendszer a Közös Európai Referenciakeret (KER) államilag elismert nyelvtudásszintjeit (A2, B1, B2 és C1) minden akkreditált szintjén és minden nyelvi készségre vonatkozóan teljeskörűen és érvényesen méri,
és azokat elkülönülten értékeli (kivéve klasszikus nyelvek esetén). A vizsgaleírásban jól követhető módon megjelenik a KER szintleírásaihoz való illeszkedés.
- Az értékelési rendszer illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz és nyelvtudásszinthez. Az értékelési útmutató arra szolgál, hogy az értékelők a vizsgaleírásban meghatározott standardok szerint egységesen és megbízhatóan értékeljék a vizsgázói teljesítményeket.
Tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az értékelés történik, és teljes körű eligazítást ad az értékelők teendőiről mind tartalmi, mind formai szempontból, továbbá tartalmazza az objektív értékelésű itemek megoldókulcsait.
A megoldókulcs az itemek helyes megoldásait tartalmazza az egyes itemekre adható pontszámokkal együtt. Ha a vizsgaleírás ezt lehetővé teszi, akkor a megoldókulcs a részmegoldásokra adható pontszámot is jelzi minden lehetséges variációt megadva.
Produktív készséget mérő feladatok esetében az értékelési útmutató feltétlenül tartalmazza az értékelési skálákat. Az értékelési skála deskriptorai az adott szint követelményeit megfelelően tükrözik.
Az értékelési skála minden egyes értékelni kívánt részkészség és értékelési szempont esetében egyértelmű, összefoglaló és áttekinthető leírást ad a különböző pontértékekhez rendelt teljesítményszintekről. Nem megfelelő az a teljesítményszint-leírás (deskriptor), amely nem határoz meg tartalmi kapaszkodót az értékelő számára arra nézve,
hogy milyen vizsgázói teljesítményt tekintsen egy adott pontértékhez tartozónak. A szubjektív értékelésű feladatoknál az értékelési skála komponensei képezik az elvárt statisztikai elemzések alapját, ld.: skálaitem.
- Nem akkreditálható olyan rendszer, amelyik kizárólag nem produktív nyelvi teljesítményt kiváltó, diszkrétpontos feladattípusokból áll.
- A vizsgarendszer minden szintjén megfelel a reprezentativitás, a diszkrimináció-mentesség (semlegesség) és a pozitív teszthatás követelményének.
A reprezentativitás a vizsgafeladatoknak a vizsgált idegen nyelvből vett átfogó mintáját jelenti, amely alapján az adott szintnek megfelelő nyelvtudás megléte biztonsággal megítélhető. A reprezentatív minta átfogó, de a megvalósíthatóság korlátainak figyelembevételével készült vizsgafeladat-válogatást jelent.
2016. július 1-től csak az a vizsgarendszer tekinthető reprezentatívnak, amely minden produktív és receptív készséget legalább két eltérő típusú feladattal értékel, amelyek legalább két eltérő szöveg megértését vagy megalkotását mérik.
Ez az előírás vonatkozik minden 2016. július 1. előtt akkreditált vizsgarendszerre, ha a rendszerben az elmúlt 3 év átlagában évente legalább 1000 fő vizsgázott, és egyúttal volt olyan nyelve, amelyből vizsgázóinak száma egy vizsgaidőszakon belül legalább egy szinten minimum 50 fő volt.
A két feltétel együttes teljesülése esetén a vizsgarendszer adott nyelvének egészére – szinttől, valamint profiltól és fajtától függetlenül – vonatkozik a reprezentativitási előírás. A vizsgarendszeren belüli, a reprezentativitás nyelvenként eltérő szabályozásából adódó nyelvspecifikus eltéréseket a vizsgaleírások tartalmazzák.
A semlegesség, a pozitív, illetve negatív diszkrimináció-mentesség elvét a vizsgafolyamat részeként már a feladatfejlesztés során érvényesíteni kell.
Kerülni kell az adott idegen nyelv eltérő változatait használókat hátrányosan érintő megfogalmazások, megoldókulcsok alkalmazását; bármelyik nemet, nép- és korcsoportot, kisebbséget és vallást sértő diszkriminatív témák, sokkhatást kiváltó tartalmak és tabutémák használatát.
- A szaknyelvi vizsga és a vizsgaprofil érvényességét az alapjául szolgáló nyelvelméleti modellre és a szükségletelemzés (igényfelmérés) eredményeire kell visszavezetni.
- A vizsga érvényességének megítélésére a vizsgaleírás, a mintafeladatsorok és az éles vizsgákon felhasznált feladatsorok szolgálnak, kiegészítve az íráskészség- és közvetítési stb. feladatok mintamegoldásaival,
a beszédértés-feladatok hanganyagaival, az objektív értékelésű feladatok megoldókulcsaival, a beszédkészség mérését bemutató videofelvételekkel. A Hivatalnak akkreditációs eljárás, akkreditáció megújítása vagy utókövetés során benyújtott minta- és éles feladatsorok dokumentációja a felhasznált szövegek pontos forrásmegjelölését is tartalmazzák.
- A vizsgarendszer bármilyen formában nyilvánossá vált feladatai vagy feladataiban foglalt itemek nem szerepelhetnek éles vizsgán. Nyelvoktatási vagy nyelvvizsgáztatási céllal publikált szövegek nem szolgálhatnak vizsgafeladatok forrásául. Beszédértés mérése nem történhet olvasás céljára írt szöveggel a szöveg adaptálása nélkül.
- Amennyiben a vizsgaközpont engedélyezi a szótár használatát a nyelvvizsgán, annak összhangban kell lennie a vizsgaleírásban meghatározott nyelvtudásmodellel és mérési célokkal.
A vizsgaleírás pontosan meghatározza, mely vizsgarészhez/feladathoz milyen szótár használata engedélyezett (egy- vagy kétnyelvű, nyomtatott vagy elektronikus, általános vagy szaknyelvi, értelmező, szinonima-szótár stb.), és ennek szabályait a vizsgaszabályzat részletesen ismerteti a vizsgázókkal.
Az akkreditált nyelvvizsgákon nem használható tankönyvekhez készült vagy kurzustananyag kiegészítéseként kiadott szójegyzék, szószedet. A vizsgaközpont felel azért, hogy a szótárhasználat ne veszélyeztesse a vizsgabiztonságot.
4. A vizsgarendszer minden szintjén megbízhatóan méri a nyelvtudást.
- A R. 8. § (2) b. pontja értelmében a beszédkészséget és a szóbeli közvetítést mérő komponens kivételével vizsgafeladat az éles vizsgán történő felhasználástól számított 1 éven (azaz 12 hónapon) belül
változatlan formában újból nem használható. Egy vizsgafeladat akkor változatlan formájú, ha a feladatban foglalt itemek közül akár csak egy is változatlan formájú, illetve a forrásszöveg akár csak egy mondata változatlan formájú. A vizsgavariánsok felhasználását feladatokra bontva, vagy ha egy szöveghez több feladat tartozik, akkor szövegenként kell nyilvántartani.
- A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő egymástól függetlenül értékeli. A receptív feladatok szoftverrel támogatott értékelése kettős értékelésnek minősül. A kettős értékelést megfelelőképpen dokumentálni kell.
Produktív írásbeli feladatoknál az értékelés előzetes standardizációja szükséges: feladat-specifikus típushibák megbeszélése és az értékelési skála alkalmazása az adott feladat teljesítménymintáin.
- A beszédkészség és szóbeli közvetítés feladatsorainak összeállítására, a battériákon belüli feladatsorok számára, a battériák mennyiségére, valamint a feladatkészlet megújítására vonatkozó előírásokat a vizsgaközpont minden vizsgarendszerében betartja.
Amennyiben a közvetítés mérése is szóban történik, akkor az alábbi előírások a közvetítés-feladatokra is vonatkoznak.
Beszédkészség-feladatsoron az egy vizsgázó által megoldandó feladatok összességét értjük. A feladatokat vagy feladatsorokat nem a vizsgáztató választja ki a vizsgázó számára. A feladatsorok összeállítása kétféle módon történhet:
- A vizsgaközpont összeállítja a feladatsorokat, és meghatározza azt a sorrendet, amelynek alapján a feladatsorok a vizsgázókhoz rendelődnek.
- A vizsgaközpont összeállítja a battériát, amelyből a vizsgán a vizsgázók húzzák az általuk megoldandó feladatokat.
A beszédkészség-vizsga battériája tartalmazza az adott vizsgaalkalommal és adott vizsgabizottságban felhasználandó feladatsorokat. A battérián belüli feladatsorok számát a következő szabályok szerint kell meghatározni:
- Amennyiben a vizsgázók előre meghatározott sorrend szerint kapják a feladatsorokat, a beszédkészség-battériában a feladatsorok száma megegyezik az adott vizsgaeseményre beosztott vizsgázók számával.
- Amennyiben a vizsgázók húzzák a feladatokat, a beszédkészség-battéria az adott vizsgaeseményre beosztott szóbeli vizsgázók létszámánál legalább kettővel több feladatsort tartalmaz.
- Ha egy vizsgaeseményen a feladatsorok száma nem éri el az előző két pontban előírt vonatkozó létszámot, a vizsgáztatást csak zsilipeléssel lehet lebonyolítani.
Páros vizsga esetében a párosan megoldott feladatok battérián belüli számát értelemszerűen a vizsgázó párok száma alapján kell megállapítani.
A felhasznált beszédkészség-feladatok sem két egymást követő vizsgaidőszakban, sem egy adott vizsgaidőszakon belüli két egymást követő vizsgaalkalommal nem ismétlődhetnek (még akkor sem, ha a vizsgaközpont egy évben csak egy vizsgát szervez).
Ez alól kivételt képez, ha a vizsgaközpont a randomizálás módszerét alkalmazza, azaz minden egyes vizsgaalkalomra véletlenszerűen válogatja össze a feladatokat, s azokat minden vizsgaesemény után visszateszi a feladatkészletbe.
Randomizáláshoz a vizsgarendszernek/vizsgaközpontnak akkora beszédkészség-feladatkészlettel kell rendelkeznie, hogy elemeinek száma feladatonként legalább 60 legyen. Ha egy vizsgahelyen egy adott vizsgaalkalommal több teremben is folyik a vizsga, a vizsgabizottságok azonos vagy különböző battériákat egyaránt használhatnak.
A felhasznált beszédkészség-vizsgafeladatok feladattípusonként legalább 20%-át évente ki kell cserélni, kivéve abban az esetben, ha egy adott éven belül minden vizsgaalkalommal más feladatkészlettel vizsgáztatnak.
Randomizálás esetén, amennyiben a feladatkészlet feladatonkénti elemeinek száma nyelvenként és szintenként meghaladja a százat,
a felhasznált vizsgafeladatok legalább 10%-át kell évente lecserélni. Azonban minden vizsgaközpontnak rendszeresen el kell végeznie a feladatkészlet felülvizsgálatát, és a rosszul működő vagy elavult feladatok cseréjét. A feladatkészlet frissítésének folyamatát a vizsgarendszerben követhetően dokumentálni kell,
azaz egy-egy adott feladat felhasználásának paramétereit rendszerszerűen archiválni kell: rögzíteni kell a rendszerbe bekerülés időpontját, a felhasználás dátumait és helyeit (ha a vizsgahelyeken eltérő feladatkészletet alkalmaznak egy vizsgaidőszakban) és a rendszerből történő kikerülés időpontját. A dokumentációt 3 évig kell megőrizni.
A feladatkészlet frissítésének évente ismétlődő időpontjáról a vizsgaközpont a BMR-jében rendelkezik.
- A szóban teljesített vizsgarész(ek)ről – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. (Ld.: Nftv. 107/A § (8).) A beszédkészség vizsgákat digitális hangfelvétel formájában, ellenőrzésre és (újra)értékelésre alkalmas minőségben,
a vizsgák adatait és szereplőit megjelölve kell rögzíteni. Amennyiben hangfelvétel nem készül vagy nem készíthető, a vizsgázó háromfős vizsgabizottság előtt vizsgázik, amelynek minden tagja rendelkezik vizsgáztatói azonosítóval és aktív vizsgáztatói státusszal.
- Páros vizsgaként akkreditált/meghirdetett beszédkészség-vizsga nem bonyolítható le egyéni vizsga formájában.
5. A vizsgarendszer minden szintje a KER adott szintjeihez illesztett. A szintillesztést rendszeresen el kell végezni az AK II. C. fejezetben foglalt előírások alapján.
- Vizsgarendszerek KER-hez történő illesztése eltérő mértékű lehet. A szintillesztési eljárásokról a Nyelvvizsgák Szintillesztése a Közös Európai Referenciakerethez c. kiadványban, ill. a Szintillesztési Módszertani Segédlet kiadványban lehet részletesen tájékozódni (https://nyak.oh.gov.hu).
6. A vizsgaközpont hatékonyan meg tud felelni a vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek. Az AK II. D. fejezete tartalmazza a folyamatszerű követelmények leírását.
- A vizsgáztatás folyamatszerű követelményeinek differenciálása függ az alkalmazott feladattípustól és az együtt kezelt adatok számától.
- A vizsgaközpont minden vizsgaidőszakra rendelkezik legalább két teljes, fel nem használt írásbeli feladatsorral.
- A vizsgaközpont rendszeresen gyűjti a vizsgáztatók és vizsgázók véleményét, és hasznosítja a tanulságokat.
7. Számítógépes vizsgaformátum
Számítógépes formátumú nyelvvizsga lebonyolítható akkreditált vizsgahely akkreditált vizsgahelyszínén (előírásait lásd AK II. G. 1.), vagy a vizsgaközpont egyedileg nem akkreditált vizsgahelyszínén (online) (előírásait lásd AK II. G. 2.).
Az akkreditált vizsgahely akkreditált vizsgahelyszínén a vizsgáztatás a vizsgahely által biztosított informatikai eszközökön vagy biztonságos vizsgaalkalmazáson keresztül a vizsgázó saját gépén történhet.
8. Klasszikus nyelvek
A klasszikus nyelvek esetében a nyelvi készségek a következők:
- olvasáskészség,
- közvetítőkészség.
Nyelvi normaismeret
A nyelvi készségek kisebb száma, a nyelvtanulás célját képező szövegek jellege, valamint a nyelvtanulás tradíciója miatt a klasszikus nyelvek esetében a nyelvi normaismeret nagyobb súllyal szerepel, mint az élő nyelvek esetében. Ennek alárendelve megjelenik a vizsgákon a nyelvi normarendszer leírásához használt terminológiai eszköztár is.
Az alapszintű nyelvtudást mérő vizsga követelményei
Egyszerű vagy egyszerűsített szövegek megértését jelenti. Alapfokon nem zárható ki ún. szerkesztett szövegek alkalmazása. Grammatikai rendszerében a vizsga kiterjed a szabályos alaktan elemeire (és természetesen a legfontosabb rendhagyó igék, segédigék használatára). Az egyszerű mondattan keretében az anyanyelvtől különböző legfontosabb igeneves szerkezeteket vizsgálja, de az összetett mondatok közül is csak azokat, amelyek az anyanyelvi kompetencia alapján is átlátható jelenségeket hordoznak.
A középfokú nyelvtudást mérő vizsga követelményei
Egyszerű, de mindenképpen eredeti szöveg értését feltételezi, amelyik nem tér el sem dialektusában, sem megformáltságában (beszélt nyelv, vulgarizmusok) a kanonizált normatív nyelvhasználattól. Ennek érdekében az alapfokú tudásszinten felül rendelkezni kell a fontosabb alaktani rendhagyóságok ismeretével is. Vizsgálja az egyszerű mondattan teljes rendszerének leggyakoribb (azaz a középfokú szöveg megértéséhez szükséges) elemeit. Ismerni kell az anyanyelvi normától eltérő fontosabb mondattani jelenségeket is. A közvetítőkészség vizsgálata keretében, annak alárendelve jelenhet meg a szöveg megértésének kulturális feltételeit mérő feladat.
A felsőfokú nyelvtudást mérő vizsga követelményei
Bármilyen, önmagában értelmezhető szöveg megértését feltételezi. Megjelenhetnek a normatív nyelvhasználattól való dialektikus és szociális eltérések, a szövegválasztás nem korlátozódik az adott nyelv klasszikus korszakainak produkcióira. A közvetítőkészségnek tükröznie kell a nyelvi megnyilvánulás kulturális hátterének pontos értését, a terminusok pontos fordítását. Önálló idegen nyelvi szövegalkotás elsősorban ezen a szinten várható el.